Orbán: Az a kérdés, hogy mi a magyar érdek

Magyarország azt kéri szövetségeseitől, hogy segítsék az országot érdekei érvényesítésében – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Máért budapesti ülésén, a béke, az energiabiztonság és kereskedelmi lehetőségek hármasában összefoglalva a magyar érdekeket. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIII. plenáris tanácskozásán a kormányfő azt mondta, válság idején Magyarország dolga az, hogy meghatározza saját érdekeit, pozícióit. Kommunista kérdésfeltevés az, hogy kinek az oldalára kell állni, azt a kérdést kell feltenni, mi a magyar érdek – fejtette ki, hozzátéve, szeretné, hogy a nemzeti önérdekelvű gondolkodás a magyar külpolitikai gondolkodásban is megjelenjen.

Orbán Viktor közölte, Magyarország gondolkodás nélkül teljesítette mindig a kötelezettségeit: a NATO tagjaként Magyarország elment Afganisztánban, az Egyesült Államok kérésére pedig Irakba. Most itt Közép-Európában történnek dolgok, és azt várjuk el minden szövetségesünktől, hogy a magyar álláspontot képviseljék – fogalmazott. A kormányfő szerint akkor sikeres a magyar külpolitika, ha a világ minden jelentős szereplője Magyarország sikerében érdekelt és ma „ebben a pozícióban vagyunk”. A felszínen zajló politikai lökdösődések ne zavarják meg önöket – mondta a miniszterelnök a résztvevőknek, hozzátéve: a mélyben erős, kölcsönös együttműködések alakult ki. 

Felidézte, hogy az I. világháború kitörésének 100., a II. világháborúénak a 75. évfordulója van, és 25 éve söpörtek végig forradalmi változások Közép-Európán, és azt mondta: Magyarország a 20. század egyik legnagyobb vesztese volt, és a harmadik nagy európai átrendeződésnek, a kommunizmus összeomlásának is – a kezdeti nagy eufória után – úgy tűnt, hogy vesztesei leszünk. A 2010-es választás esélyt adott arra, hogy ezt a harmadik nagy világeseményt ne veszítsük el, 2014-ben ugyanakkor e felől már nem lehetünk biztosak, mert Európa nyakába szakadt a „hidegbéke”: nem világos, ki fogja megnyerni ezt a küzdelmet, kik lesznek a nyertesek és a vesztesek – értékelt Orbán Viktor. 

Az ukrán háborús helyzetről szólva rögzítette, Magyarország kiáll keleti szomszédja területi szuverenitása mellett. Kifejtette: a nemzetközi jog tisztelete mellett ebben van nemzeti önérdek is, a magyar nemzetstratégia sarkalatos pontja, hogy Magyarország és Oroszország között „legyen valami”, „mondjuk Ukrajna”, amely otthona lehet a 200 ezres kárpátaljai magyarságnak is. A kormányfő rámutatott, az idei évben a geopolitikai megközelítés vált elsődlegessé, aminek egyetlen racionális kérdése van: ki nyer, és ki veszít. Ami ma történik, azzal Európa, Magyarország és Ukrajna is veszít – mondta, megerősítve: nem szeretnék, ha a változások visszavinnének a hidegháború és hidegbéke korszakába, ennek visszatértét a Kárpát-medencébe, Európában és Közép-Európában senki sem akarja. 

Orbán Viktor kiállt az európai intézmények megerősítésének szükségessége mellett, hogy elkerülhető legyen „a kopogtató”, újabb recesszió. Erős, akcióképes bizottságra és erős bizottsági elnökre van szükség - hangsúlyozta és ezzel összefüggésben az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker támogatása mellett érvelt rámutatva, hogy a magyar gazdaság is súlyos veszteségeket szenvedhet el erős bizottság nélkül.

A miniszterelnök szerint a gazdasági kilátások Közép-Európa számára jónak mondhatók. Kiemelte, hogy megindítják Magyarország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, és ha ehhez hozzákapcsolják a teljes foglalkoztatás megvalósítását is, akkor komoly erősödéssel lehet számolni 2018-ig. Bejelentette, hogy a szakképzés éve lesz 2015 a Kárpát-medencében. Jelenleg mintegy 28-30 ezer diák vesz részt szakképzésben magyar nyelvű oktatási intézményekben, az ő számukat szeretnék jelentősen növelni. Közölte azt is, hogy a szakmunkásképzésben részt vevő fiatalok számára Kárpát-medencei ösztöndíj-programot indítanak. Orbán Viktor a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket elégségesnek nevezte, jelezve: a források nagyobbak, mint tavaly, de kisebbek, mint amire a rákövetkező évben számítani lehet. 

A miniszterelnök szólt arról, hogy az idei a választások éve volt a Kárpát-medencében, és a magyar érdekképviselet megerősödött. Gratulált a magyar szervezetek képviselőinek és kitért arra, hogy Délvidéken a Vajdasági Magyar Szövetség ismét országos kormányzati tényezővé nőtte ki magát, a nemzeti tanács megszervezése egy újabb sikertörténet. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének, Brenzovics Lászlónak a személyében „hosszas vajúdás után” ismét „egy olyan barátunk” van az ukrán parlamentben, aki vállára veszi a magyar érdekeket – folytatta. A szlovákiai választások kapcsán a Magyar Közösség Pártja előkelő dobogós helyezését emelte ki Orbán Viktor, a román államfő választásánál pedig a magyar résztvevőknek megköszönte, hogy volt bátorságuk egy ilyen küzdelemben részt venni, és minőséget képviselni a román politikában. 

Gratulált az új román elnöknek is, megjegyezve: korai még a változásokból következtetést levonni, hogy ez mit jelent Erdély és Magyarország számára. Jelezte, hogy Áder János államfő a temesvári forradalom 25. évfordulóján találkozót kezdeményezett Klaus Johannissal, és szólt arról, hogy a román elnökkel egy európai pártcsaládhoz tartoznak, ami reményeik szerint sikeres európai keretet ad a román-magyar párbeszédnek is. A hazai választásokról fontosnak nevezte, hogy azon első ízben a külhoni magyarok is részt vehettek és a budapesti a teljes magyar nemzet parlamentje.     

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében azt mondta, az egyetemes magyarság megőrzése feltétele a magyar nemzet fennmaradásának, „azért vagyunk itt, hogy építsük a nemzetünket”. Kiemelte: amikor a magyarság megerősítésén munkálkodnak, azt az egyetemes emberiség érdekében teszik.