Nem rúghatják ki az ELTE-ről a feltételezett erőszaktevőt

A felsőoktatási törvény módosítását tartja indokoltnak a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények nyomán az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának dékánja. Király Miklós az MTI érdeklődésére pénteken elmondta azt is: a jelenlegi szabályozás miatt egyelőre nem távolíthatják el az intézményből a feltételezett erőszaktevőt. Király Miklós szerint sem helyénvaló, hogy az ELTE tavalyi gólyatáborában történt szexuális erőszakkal összefüggésbe hozott hallgató továbbra is egyetemi polgár, miközben a tábor szervezői közül többen már súlyos fegyelmi büntetést kaptak.

A felsőoktatási törvény hatályos szövege „megköti a kezünket, nem tehetünk semmit, mert fegyelmi szempontból a cselekmény öt hónap után elévült. A rendőrségnél természetesen azonnal feljelentést tettünk, amikor az esetre fény derült, hiszen a büntetőjog értelemben vett elévülés idő még messze nem telt el” – mondta a dékán. Hozzátette: az ismeretlen tettes elleni feljelentés benyújtása óta több mint négy hét telt el, arról egyelőre nincs információ, hogy hol tart a nyomozás.

„Ennél többet jelenleg nem tehetünk. Ugyanakkor a kar vezetőjeként fel fogom vetni a felsőoktatási törvény elévülésre vonatkozó rendelkezésének módosítását” – mondta Király Miklós, aki egyébként megjegyezte azt is: az ártatlanság vélelme védi a feltételezett elkövetőt, gyanúsítottat.

A dékán kitért arra is: a gólyatábor két szervezőjével szemben kizárással végződött fegyelmi eljárás nem a konkrét erőszakos cselekmény miatt indult, hanem azért, mert az érintettek tudtak a történtekről, de elhallgatták, és ezzel akadályozták az elkövetővel szembeni eredményes büntetőeljárást. Mivel ez a helyzet folytatólagosan, egészen idén szeptemberig fennállt, az ő esetükben nem merült fel az elévülés. Összesen hat diák ellen indult fegyelmi: kettőt kizártak, egyet két félévre eltiltottak, egy megrovást kapott, egy esetében megszüntették az eljárást, egy diáknál pedig még folyamatban van.

A feltételezett elkövető ellen azonban cselekménye elhallgatása miatt nem indulhat fegyelmi eljárás, hiszen senkitől nem várható el, hogy saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolja, illetve saját magát feljelentse – magyarázta Király Miklós.

Azzal kapcsolatban, hogy az egyik kizárással sújtott hallgató szerint csak az áldozat kérését teljesítették, amikor nem fordultak rendőrséghez, hallgattak a történtekről, a dékán azt emelte ki: a fegyelmi vizsgálat eredménye szerint a gólyatábor főszervezőinek tudomására jutott, hogy a táborban az egyik diáklány sérelmére bűncselekményt követhettek el. A legsúlyosabb büntetésben részesített hallgatóknak szervezőként vitathatatlanul szerepük volt az eset körülményeinek feltárásában és kezelésében. Az erőszakos cselekmény feltételezett elkövetőjét nyomban hazaküldték, tehát konkrét intézkedést is tettek.

Ugyanakkor az áldozat – elmondása szerint – védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotban lehetett, amikor az erőszak megtörtént, ez esetben pedig hivatalból üldözendő bűncselekményről lehet szó, amelynél a sértett nem mondhat le a büntetőjogi igény érvényesítéséről – fűzte hozzá a dékán. Az ELTE idei tanító- és óvóképző kari, illetve tavalyi jogász gólyatáborában történtek miatt eddig összesen nyolc hallgató ellen indult fegyelmi eljárás.