Hogy áll Magyarország három választás után?

A moderátor Balogh Ákos Gergely beszélgetés előtti technikai információjára, miszerint „a mikrofonnal kicsit kooperálnia kell” a jelen lévő politikusoknak, Szigetvári Viktor úgy reagált: „csak a mikrofonnal tudunk”. Mégis volt pár más téma, amit nagyjából hasonlóan látott a négy politikus – de a politikai csatározás természetesen nem maradt el.

Schiffer az LMP-ről: Átmentünk a tű fokán

Változott-e valami a magyar politikában a választási szuperév után? – szólt az első kérdés.

Gulyás Gergely (Fidesz) szerint könnyű a válaszadás: valamelyest gyengébb Fidesz-szereplés mellett nagy előnnyel nyerték meg a kormánypártok a választásokat. Kepli Lajos (Jobbik) szerint az ő pártja számára a legfontosabb az volt, hogy a Jobbik egyértelműen a második legerősebb párt lett, és így tud nekifutni a 2018-tól esedékes újabb választásoknak. Ez a második hely szerinte az EP-választáson bizonyosodott be. Kepli szerint a Fidesz, az MSZP és a Jobbik hármasából a Jobbik volt az, amelyik egyértelműen erősödött. Hozzátette: a Jobbik magasra teszi a lécet, ezért volt kisebb csalódás a választás estéjén, de ez másnap pozitív energiává alakult át. Schiffer András (LMP) szerint a 2013-as év eseményei után 2014-ben a lét volt a tét az LMP számára, de az eredmények alapján átmentek a tű fokán. „Amilyen állapotban az LMP 2013 nyarán volt, most siker volt a parlamentbe és az EP-be való bejutás.” Az LMP öt megyében indult el, ezekből négyben jobb eredményt értek el, mint tavasszal. Szigetvári Viktor szerint ahhoz képest, hogy „semmiből jövő párt” az övék, eredményt értek el, de a választás kudarc az ellenzék számára, amit meg kell érteni. „Elvesztettük a párt alapítóját is” – tette hozzá Szigetvári.

Milyen fő összetevői vannak a mostanra kialakult politikai tájképnek, a Fidesz abszolút sikerének, az ellenzék állapotának? – szólt a második kérdés.

Gulyás Gergely félmosollyal azt mondta: drukkolt az ellenzéknek, hogy az egyharmadot elérje, így csalódott volt az eredményük láttán. A korábbi választási rendszerben a Fidesz a mandátumok 61 százalékát szerezte volna meg Gulyás szerint, tehát arról nem érdemes vitázni, ki kormányzott volna tovább, ha a régi választási rendszer maradt volna érvényben. A fideszes politikus szerint a Fidesz-siker oka a politikai piac állapota volt: a leginkább megbízható és választható üzenetet a Fidesz kínálta a választóknak. Gulyás szerint az ellenzék hibás döntést hozott, amikor olyan stílusban támadta a kormányt 2010 után, ahogy a jobboldal támadta 2006 után az akkori baloldali kormányt. Kepli Lajos (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy kétpólusú az ellenzék. A jobbikos politikus szerint fontos jelzés, hogy a Fidesznek 400 ezerrel kevesebb szavazója volt, mint négy évvel korábban, tehát a kormánypárt megindult a lejtőn. Kepli úgy vélte: a jobboldali médiatúlsúly és „egyéb eszközök” is hozzájárultak a Fidesz győzelméhez, ami egyébként egyértelmű volt az eredmények alapján.

Schiffer András szerint a Fidesz „meglehetősen vastag arcbőrrel” nyúlt bele a választási rendszerbe a választások előtt. Schiffer kiegészítette Kepli Lajost: „az ellenzék nem két-, hanem hárompólusú”. Az LMP-s politikus úgy látja: ha a Fidesz nem nyúlt volna bele a választási rendszerbe, akkor Budapest megnehezült volna a jobboldal számára, és nem lett volna meg a kétharmad; de igaz, hogy a Fidesz messze a legnagyobb bizalmat kapta a választóktól. Schiffer szerint 2012 nyaráig volt egy olyan pillanat – „amíg volt kormányfők bele nem trollkodtak” – amikor az MSZP és az LMP támogatottsága együtt meghaladta a Fidesz akkori támogatottságát. Ez persze nem jelenti azt, hogy koalícióra léptek volna – tette hozzá Schiffer. Az LMP-s politikus szerint a sokadik fideszes siker oka, hogy Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP viszonylag pontosan ráérzett arra, hogy a magyar embereknek milyen frusztrációi vannak a rendszerváltás után, és milyen rendszerszintű válság van Európában. A Jobbik és a „kormánynemváltó” Összefogás nem volt a többség számára választható alternatíva. Szigetvári Viktor (Együtt-PM) szerint a nemzetközi válság, a magyar rendszerváltás modelljének válsága kapcsán a baloldali ellenzéki szövetség pártjai nem tudtak megfelelő választ adni a magyar polgároknak. Szigetvári szerint a baloldalon sorra elfogytak a politikusok, így van egy újabb megújulási igény is. Szigetvári úgy látja: a nagy nemzeti problémákra sem a Fidesz, sem a Jobbik, sem a baloldal nem ad megfelelő választ; de a kapitalizmus keretei között kell társadalmi emancipációt végrehajtani, baloldali-szabadelvű válaszokat adni.

Kepli a Jobbikról: A Fidesz kihívója akarunk lenni

A következő kérdés az volt: mennyire stabil és tartós az új politikai felállás, amely a kormány konfrontatív politizálása ellenére némileg hasonlít a már 2010-ben kialakult felállásra?

Szigetvári Viktor szerint a jelenlegi politikai felállás nem maradhat tartós. Egy ellenzéki pártnak a változtatásra kell törekednie, mert szerinte a kormány nem képviseli a nemzeti érdekeket. Schiffer András (LMP) szerint a változtatást a választók érhetik el. Sokáig úgy tűnt, hogy a Fidesz és az MSZP kétoldali váltógazdasága lesz a modell, de kiderült, hogy az a felállás sem sebezhetetlen. Schiffer úgy látja: most az a feladvány, hogy az orbáni populizmussal szemben lesz-e alternatíva 2018-ra, amely kiutat mutat a zsákutcából. Magyarországon befagyott a politikai rendszer, nagyon alacsony a politikai részvétel. „Magyarország a rendszerváltás után úgy ment át egy társadalmi megrázkódtatáson, hogy egy valamirevaló sztrájk lett volna.” Schiffer szerint egy ilyenre szükség lett volna, ahogy egy aktívabb állampolgárokkal rendelkező társadalomra is. Szerinte idén annyi történt, hogy a szocialisták uralta blokk bomlásnak indult.

Kepli Lajos (Jobbik) szerint megbomlott 2010-ben a kétosztatú politikai rendszer. Szükség van megújulásra, új pártokra a politikában. A Jobbik 2003-ban megszületett és 2010-ben bejutott a parlamentbe, most a második párt, és a Fidesz kihívója akar lenni 2018-ban. „Be kell bizonyítanunk, hogy igenis kormányképes alternatíva vagyunk, levetkezve a média által ránk aggatott képet.” A jobbikos politikus szerint 2018-ig nem várható, hogy egy új, hiteles szociáldemokrata párt felemelkedik és a Fidesz kihívója lesz. Gulyás Gergely szerint a Fideszben „csodálattal” nézték, ami az ellenzéki oldalon történik és nem akartak beleavatkozni, hiszen ami történt, annál jobb nem történhetett volna a Fidesz számára. Gulyás azt nem várja, hogy az ellenzék letegye a fegyvert és azt mondja, hogy az elmúlt négy évben előbbre jutott az ország; de szerinte az tény, hogy 2010 óta eredményei lettek a kormányzásnak – összehasonlítva a 2006-2010 közötti évekkel. „Ma jobb helyzetben van az ország, mint 2010-ben? A választók azt mondták, hogy köszönik, ennek a folytatását kérik” – mondta Gulyás. Schiffer erre reagálva azt mondta, hogy a Fidesz csak a 2006-2010 közötti időszakra hivatkozva beszélhet eredményekről. Szigetvári Viktor (Együtt-PM) ezután arról beszélt, hogy a rendszerváltás utáni politikai stabilitás először jó volt, de 2000-től kezdve lazítani kellett volna a rendszeren, mert ez a merevség is hozzájárult a kialakult torz viszonyokhoz. Szigetvári szerint ma van egy széles választói réteg, amely elmenne szavazni, de úgy érzi, nincs kire. „Szavazhatnának az LMP-re vagy a Jobbikra is, de azt se teszik” – mondta. Szigetvárinak az a legnagyobb baja, hogy a Fidesz 2010-ben kapott egy „hatalmas, elképesztő legitimitást”, ami után mindent tovább vitt a régi rendszerből, amin javítani kellett volna, ellenben nem javított semmit.

Gulyás: Rossz, szerencsétlen döntés volt az internetadó

Schiffer András megszólította Gulyás Gergelyt: reagáljon arra, hogy sok százezer szavazatot vesztett 2010-hez képest 2014-ben. Gulyás szerint az ország jelenlegi helyzetében, egy alacsonyabb részvétellel járó választáson a Fidesz így is kiemelkedő eredményt ért el. „Persze minden elvesztett szavazatot sajnálok.” Gulyás Gergely szerint Magyarország 1990 és 2002 között minden hibájával együtt olyan teljesítményt nyújtott, amellyel éllovas lett a térségben. Ezután jött egy olyan kormányzás, amely teljes kudarcot vallott. 2010-ben innen kellett elindulnia a Fidesz-kormánynak. Kepli Lajos (Jobbik) szerint a Fidesz-kormány az azt megelőző nyolc év gyalázatos teljesítménye után csak annyit ért el, hogy hatalomtechnikai és kommunikációs eszközökkel biztosította a saját hatalmát.

A beszélgetés itt a rezsicsökkentésre terelődött: Szigetvári Viktor szerint a közműcégek megroppanásához vezet a rezsicsökkentés. Schiffer András arról beszélt: annak idején bűn volt a közműprivatizációk története, az extraprofitok kivitele az országból. De most ezt az extraprofitot vissza kellene forgatni az országba. Gulyás Gergely „a rezsicsökkentés miatti ellenzéki frusztrációknak” tudta be, hogy ez a téma a beszélgetésen felmerült. Szerinte Schiffer Andrásnak igaza van abban, hogy a Horn-kormány idején megtörtént közműprivatizáció óriási hiba volt, amivel külföldi államok is tulajdont szereztek a cégeken keresztül. Gulyás Gergely szerint a rezsicsökkentés története mellett az energiahatékonyság növelésére is lesz lehetőség a most kezdődő uniós költségvetési időszakban. Szigetvári Viktor arról beszélt: a tőkehiányos magyar gazdaságban a kilencvenes években szükség volt a privatizációval megtörtént tőkebevonásra, bár voltak – főleg szabályozói – problémák abban a folyamatban. Szigetvári úgy látja: nem a multik jelentik a problémát, hanem az, hogy a magasabb hozzáadott-értékű szektorokban nem jön elegendő befektetés, ugyanakkor az is baj, nem elég erősek a munkavállalói jogok. Schiffer András (LMP) szerint Magyarországon súlyos probléma a jövedelem-kiáramlás. „Egész Kelet-Európa tőkehiányos volt, de Csehország és Szlovénia példa arra, hogy nem kellett volna a neoliberális dogmákat minden áron, bibliaként forgatva megvalósítani.”

Az internetadó is szóba került a beszélgetés végén. Gulyás Gergely nem tartja problémának az elmúlt hetek történéseit, így működik a demokrácia, s a véleménynyilvánítás, a tüntetés szabadságát Magyarországon – 2006 kivételével – tiszteletben tartottak a rendszerváltás óta. Gulyás szerint az internetadó egy „rossz, szerencsétlen döntés” volt. A fideszes politikus elárulta, hogy ő az újságból értesült a történetről, ami azért nem volt jellemző az elmúlt ciklusban. Szerinte nem indokolt már az a döntéshozatali gyorsaság, ami 2010 után még indokolt volt. Kepli Lajos (Jobbik) szerint volt egy markáns tömeg ezeken a tüntetéseken, amelyet mindegyik párt próbált a maga céljaira felhasználni, de mindegy, hogy milyen pártszimpátiái voltak a tömeg tagjainak. Sokan talán politikailag inaktívak voltak eddig. Kepli szerint az internet adóztatása mint a társadalom szabadságának megsértése jelenhetett meg sokak számára.

Szigetvári: A társadalom jelezte, van egy határ

Szigetvári Viktor (Együtt-PM) szerint az internetadó miatti felháborodással az látszik most, hogy egy „függő világ” kezdi megelégelni az állami korrupciót. Az is látszik, hogy a kormányzat geopolitikai tévelygései miatt is növekszik a felháborodás. A Fidesz nem vitatott győzelmei ellenére a feszültség eljutott egy olyan szintre, hogy a társadalom jelezte: van itt egy határ.