Parlamenti vitanapot kezdeményez az LMP az EU és Amerika között megkötendő szabadkereskedelmi egyezményről, a TTIP-ről. Schiffer András szerint az egyezményből csak a globális nagyvállalatok profitálnak majd, és sem az EU, sem Amerika részéről nem történik érdemi konzultáció a társadalommal, helyette csak a nagy multicégeket hallgatják meg.
Az EU és az USA között megkötni tervezett szabadkereskedelmi egyezmény a globális nagyvállalatoknak kedvez az LMP szerint. A párt parlamenti vitanapot kezdeményez a TTIP egyezményről, hogy a zárt ajtók mögött zajló tárgyalások lehetséges következményeiről a közvélemény is tájékozódjon, és a kormány valljon színt az ügyben – jelentette be Schiffer András és Schmuck Erzsébet sajtótájékoztatón.
Schiffer András szerint ez az egyezmény most az egyik legsúlyosabb globális kérdés, mert veszélybe sodorja a többi közt az ország GMO-mentességét és az unió által elfogadott vegyszerpolitikát is, valamint a pénzügyi szabályozókat, a tisztességes banki magatartás érdekében tett magyarországi előírásokat is korlátozhatja majd. A Mandiner ezzel kapcsolatos felvetésére viszont elismerte, hogy Amerikában most szigorúbbak a pénzügyi szabályok, így a szabadkereskedelmi egyezmények általános logikája szerint abban nekik kell majd engedni.
Viszont az EU szigorúbban szabályozza a növényvédő szerek használatát és a génmódosított élelmiszerek előállítását, így ezen a téren Európában várható visszalépés Schiffer szerint.
Az LMP frakcióvezetője nehezményezte, hogy az EU és az USA részéről is csak a nagyvállalatokkal történik egyeztetés, viszont a civileket, a társadalmat kihagyják az előkészítésből.
Az egyezmény alapján az azt megsértő országok – adott esetben a GMO tiltása, vagy például a verespataki ciános bányászat tiltása miatt – nemzetközi választottbíróság elé citálhatók majd. A Mandiner azon felvetésére, hogy ez általában jellemző az ilyen egyezményekre, azt mondta: „igen, ezért utáljuk az egészet”.
Schiffer András szerint, ha a kormány szabadságharcról beszél, akkor nem kellene egy ilyen szabadkereskedelmi egyezménybe belemennie, ami a neoliberális gazdaságpolitikát képviseli.
Az LMP parlamenti képviselője, Schmuck Erzsébet emlékeztetett: a Corvinus Egyetem készített egy hatástanulmányt, amely szerint Magyarország számára kevés, évenként 0,3-0,5 százalékos GDP-növekményt hozna az egyezmény, és azt is a multiknak, nem a kis- és középvállalkozásoknak. Schmuck azt is hangsúlyozta, hogy ha kiderül, hogy nem érte meg nekünk az egyezmény, akkor is nagyon nehéz lenne belőle kilépni: ehhez ugyanis az összes többi részes állam hozzájárulása lenne szükséges.
Ha annyira árad és a TISZA, akkor kocsmai beszólogatás helyett nem inkább plusz tíz perc alvással vagy valami látókör-szélesítő reggeli olvasmánnyal kellene kezdeni a hetet?
A szocialista örökség terhe alatt a kelet-európai országok korábban a magas többkulcsos jövedelemadókat mellett döntöttek – s ez pusztító hatással volt a gazdaságukra. Byrappa Ramachandra írása.
Orbán Viktor vasárnap Kötcsén, a Polgári Pikniken mond beszédet.
Brüsszel egyelőre nem tudott olyan ajánlást megfogalmazni, ami megvalósítható lenne a gyakorlatban és ne ütközne a tagállamok jogszabályaiba.
A Reakció legújabb adásában Schiffer András kemény szavakkal illette a TISZA Párt adópolitikáját.
Nagyon nem kellett volna.
A drukkerek szerint a magyar labdarúgónak jól áll, hogy most már nemcsak a Liverpoolban, hanem a válogatottban is mélyebben futballozik.
„Hiába próbálkozik, ezzel nem fogja tudni elterelni a figyelmet a Tisza-adóról” – árulta el a véleményét a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
