Gyakran kritizálták az Orbán-kormány tevékenységét a kérdező képviselők szerda este az Európai Parlamentben, Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági biztosnak felkért jelölt meghallgatásán.
Tisztában van mind jogaival, mind kötelezettségeivel, és az Európai Bizottság lojális és független tagja lesz – hangsúlyozta Navracsics Tibor, miután egy képviselő Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézte fel a meghallgatáson, miszerint a magyar kormány újfajta kapcsolatra törekszik majd az új magyar biztossal, és bízik abban, hogy a magyar érdekeket fogja képviselni Brüsszelben. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy Orbán Viktor nem érti-e az Európai Unió működését, a biztosok függetlenségét, vagy azt alá akarja-e ásni. Navracsics Tibor arra kérte a képviselőket, hogy az ő kijelentéseiből induljanak ki, és azokat vegyék irányadónak.
A magyar politikus az uniós szerződés alapértékeket és a biztosi függetlenséget rögzítő passzusaival válaszolt egy képviselőnek az ombudsmannal kapcsolatos kérdésére. A kérdést feltevő politikus úgy vélte, Navracsics Tibor egyelőre nem adott megfelelő garanciát, hogy az állampolgári jogokat az európai értelmezés, és nem a széles körben vitatott magyar értelmezés szerint fogja védelmezni, majd megkérdezte, hogy biztosként miként fogja tiszteletben tartani az uniós ombudsman intézményét, miközben a magyar kormány elmozdította az adatvédelmi biztost, ami miatt az unióval is konfliktusba került.
Navracsics visszautasította, hogy ne lenne elkötelezett európai. Egy képviselőnek válaszolva hangsúlyozta: ő akkor is kiállt az európai integráció mellett, amikor az nem volt különösebben divatos Magyarországon. Mint mondta, igazságügyi miniszterként több vitás kérdésben ő tárgyalt az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal, ő állapodott meg a viták rendezéséről, és ő érte el, hogy az érintett jogszabályok összhangba kerüljenek az európai integráció szellemiségével.
Médiatörvény,Mein Kampf, civil szervezetek
A konzervatív frakció nevében a dán Rikke Karlsson azt vetette fel, hogy a jelölt a magyar kormány tagja volt a médiatörvény elfogadásakor. Válaszában Navracsics emlékeztetett arra, hogy a magyar kormányzat részéről ő volt az, aki az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal tárgyalt a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos vitás kérdésekről, és végül minden vitát rendeztek, Magyarország módosította a törvényt a szükséges pontokon.
Martin Sonneborn német független EP-képviselő felidézte, hogy Wass Albert és Tormay Cécile művei bekerültek a magyar oktatásba, s feltette a kérdést: a Mein Kampf is iskolai tananyag lesz-e Magyarországon?
Magyarországon virágzik a zsidó kultúra – hangsúlyozta válaszában Navracsics Tibor. A politikus határozottan visszautasította a Magyarországgal szembeni antiszemitizmus vádját. Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy a kormány tagjaként ő maga hangsúlyozta Magyarország felelősségét a holokausztért. Mint mondta, Magyarországon sokféle etnikum él, ő is részben horvát, részben német felmenőkkel büszkélkedhet. Hozzátette: büszke Magyarország sokszínűségére, a zsidó szervezetekkel pedig személyesen is jó viszonyt ápol.
Előbb a radikális baloldal részéről az olasz Curzio Maltese EP-képviselő, majd a meghallgatás későbbi pontján a zöldpárti frakcióban politizáló Jávor Benedek (Párbeszéd Magyarországért) vetette fel a magyar kormányzat és egyes civil szervezek között kialakult feszültséget, és az ezzel kapcsolatos kormányzati fellépést. Navracsics azzal válaszolt: szükség van az együttműködésre a civil szervezetekkel, s ő maga mindig is jó viszonyt ápolt velük, tevékenységüket kormánytagként is segítette. Jávor Benedeknek adott válaszában Navracsics megjegyezte: megkönnyebbült, hogy a képviselő egyetlen olyan civil szervezetet sem említett, amelynek személy szerint vele keletkezett volna problémája. Maltesének válaszolva Navracsics közölte: korábban ő maga tárgyalt a civil szervezetek finanszírozásában érintett norvég, illetve svájci kormányzattal, és akkor minden felmerült vitás kérdést rendeztek.
A volt magyar igazságügy- és külügyminiszter kényszer szülte megoldásnak nevezte a Magyarországon a felsőoktatásban állami támogatással tanulókkal kötött hallgatói szerződést. Egy képviselő arról kérdezte, nem gondolja-e, hogy ez ellentétes a munkavállalók mozgásszabadságával, amelyet Jean-Claude Juncker az egységes piac egyik sarokkövének nevezett. A magyar kijelölt biztos közölte: korábban is létezett tanulmányi ösztöndíj Magyarországon, amelynek keretében egy hallgató képzését egy intézmény finanszírozta, cserébe a friss diplomás egy ideig vállalta, hogy ott dolgozik. Ennek analógiájára jött létre az államilag finanszírozott képzésben tanulók számára kidolgozott szerződés.
A kijelölt biztos elmondta, hogy Magyarországon óriási gond, hogy friss diplomások az alacsony átlagkereset miatt más uniós tagországokban keresnek munkát, és ez alól a nagy költségű képzések sem kivételek, mint az orvos- és mérnökképzés.
„Gyakorlatilag mindenki elmegy” – tudatta Navracsics Tibor, s hozzátette: „tudjuk, hogy nem egy jó megoldás, de azt szeretnénk, hogy a magyar fiatalok otthon, Magyarországon kamatoztassák a tudásukat”. A kijelölt biztos emlékeztetett arra, hogy a rendszer rugalmas, több könnyítést tartalmaz.
Hat biztosi cél
Az oktatásra fordított pénz befektetés a jövőbe, az oktatástól elvett pénz pedig a jövőtől elvett pénz – mondta Navracsics. A politikus kifejtette, hogy azok az országok, amelyek elvonnak forrásokat az oktatástól, azok nem most, hanem 5-10-15 év múlva érzik majd meg a megszorítások okozta versenyhátrányt.
A politikus hat, biztosi munkája során követendő kiemelt célt nevezett meg. Elsőként a növekedés és munkahelyteremtés beindítását szolgáló politikák gyújtópontjába helyezné az oktatást. Mint mondta, erre minden évben figyelmet fog fordítani, amikor az Európai Bizottság összeállítja a tagállamoknak címzett, úgynevezett országspecifikus ajánlásokat. Ezzel nyomás helyeződik a tagállamok kormányaira, hogy invesztáljanak az oktatásba, képezzék a tanárokat, korszerűsítsenek.
Másodikként a magyar kijelölt biztos arról beszélt, hogy az európai kultúrának és oktatásnak a digitális korszakban is virágoznia kell. Mint mondta, egyetlen kereskedelmi tárgyalás sem áshatja alá a kultúra szerepét, s idézte Jean-Claude Juncker szavait is, melyek szerint Európa kulturális sokszínűsége nem feláldozható a kereskedelem oltárán.
Harmadikként Navracsics Tibor azt mondta, el akarja érni, hogy Európa egyetemei a legjobbak között legyenek a világon, mert a társadalom tartóoszlopainak tekinti őket, s a rendszerváltás előtt Kelet-Európában a szabad gondolat bástyái voltak. Úgy fogalmazott, szeretné az üzleti szféra, a kutatási-tudományos szektor és a felsőoktatás alkotta tudásháromszöget valódi partnerséggé tenni.
Negyedikként a magyar kijelölt biztos ígéretet tett arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében szorosan együtt fog működni Marianne Thyssen foglalkoztatási ügyekért felelős biztossal. Ötödikként pedig arról beszélt, hogy be akarja vonni a fiatalokat a politikakészítésbe, és olyan platformot fog kidolgozni, amelynek segítségével a következő öt évben egymillió fiatalt lehet megszólítani.
Végül pedig a magyar kijelölt biztos szólt arról is, hogy szeretne új értelmet adni az európai polgárság fogalmának, mert az több mint egy közös útlevél vagy pár sor az uniós szerződésben. Mint fogalmazott, azt akarja, hogy ez egy olyan intézmény legyen, amelyet az emberek megélnek és átélnek.
„Biztosnak lenni annyit tesz, mint elkötelezett európainak lenni, képviselni az európai érdeket és semmi mást” – húzta alá Navracsics Tibor. Hozzátette: nem tud elképzelni nagyobb megtiszteltetést, mint válaszolni erre a felkérésre.
