Minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forintot szedne be az állam, de az adó összege havonta nem haladhatná meg magánszemélyek esetén a 700, cégek esetében pedig az 5000 forintot – írta az MTI kedden este, de azóta pontosítottak: a felső korlát nem vonatkozik az internetadóra, ahogyan az a törvényjavaslat szövegéből is látszik. Rogán Antal az Indexnek viszont 1000 forint körüli plafonról beszélt.
Jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lesz a parlamentnek kedden benyújtott 2015. évi adótörvény-javaslat alapján.
A távközlési szolgáltatóknak jelenleg magánszemélyek után 2 forintot, üzleti előfizetők esetében 3 forintot kell fizetniük hívásonként és megkezdett percenként. A küldött üzenetek - szöveges és multimédiás – adója magánszemélyeknél 2 forint, nem magánszemély előfizetőknél pedig 3 forint. Az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint.
Közben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Indexnek azt nyilatkozta, hogy a frakció javasolni fogja, hogy legyen felső korlátja az internetadónak, ami magányszemélyek esetén „talán ezer forint” körüli összeg lenne.
A törvényjavaslat szövegéből nem következik a felső korlát. Az abban foglaltak szerint korlátja csak a hívószámról indított hívások és küldött üzenetek után kivetett adónak van, ennek összege havonta 700 forint/hívószám magánszemélyek, illetve 5000 forint/hívószám cégek esetében. Így nem tudni, hogy az internetadó felső korlátját valóban tervezték-e, vagy csak a hatalmas felháborodásra adott válaszreakcióként dobták-e be.
Közben az MTI is pontosított a kiadott hírt: valóban nem vonatkozik a felső korlát az internetadóra.
Csökkenthető az adóalany által fizetendő havi adó az adómegállapítás hónapját megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett társasági adó egytizenketted részével. A szolgáltatóknak az adót havonta a hívást, üzenetküldést, adatforgalom lebonyolítását követő második hónap 20. napjáig kell megfizetniük.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára keddi online sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány 20 milliárd forint pluszbevételre számít a távközlési adó kiterjesztéséből.
A Fidesz 2008-ban még ellenezte az internetadót. Nyitra Zsolt akkor úgy fogalmazott: „Az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz, mert tovább mélyíti a Magyarországon amúgy is meglévő digitális szakadékot és elzárja az új felhasználókat az internettől”.
Sorra lepleződnek le a Tisza Párt politikusai és tanácsadói, akik nyugdíjadóról és reformokról beszélnek. Közben Orbán Viktor miniszterelnök megüzente az időseknek, hogy a Fidesz nemcsak megvédi, hanem emeli is a nyugdíjakat.
A Tisza szakértőinek megszólalásai alapján Magyar Péterék eltörölnék a Nők40-et és a 13. havi nyugdíjat, csökkentenék a nyugdíjakat, valamint a legmagasabb nyugdíjakra 10-20 százalékos adót vetnének ki. Szakértőt kérdeztünk, mivel járna, ha a Tisza meg tudná valósítani tervét.
Nem mi találjuk ki, ők mondják büszkén, a saját szájukkal.
A Kronen Zeitung főszerkesztője felháborítónak és jogellenesnek tartja, hogy a magyar kormány a magyar érdekeket védve különadót vetett ki a külföldi tulajdonú élelmiszerláncokra, köztük a Sparra.
Lázár János ismertette a Fidesz legfontosabb terveit.
Orbán Viktor szerint ezzel szemben a Fidesz célja az alacsony adók megőrzése, nem pedig új terhek kivetése a dolgozó emberekre.
A rendőrök egyszerre 30 helyszínen csaptak le egy gyógyszerhamisító, szabálytalan kutatást végző, kuruzsló bűnhálózat tagjaira.
A háború kitörése óta már hetven felett van a magyar származású áldozatok száma.
