Rossz hírt kapott Zelenszkij: nagy bajban lehetnek az ukránok
Az ukrán katonai hírszerzés szerint csaknem 580 ezer orosz katona harcol Ukrajna ellen.
Minden egyeduralmi, totalitárius rendszertől szabadulni kell, és nem szabad kiskaput nyitni nekik, mert az nagy veszélyeket rejt – mondta Tőkés László néppárti európai parlamenti (EP) képviselő szombaton Csömörön.
A Gloria Victis Közhasznú Alapítvány által rendezett, Nemzetiszocializmus – kommunizmus, közös Európánk kettős mércéjéről című nemzetközi konferencián Tőkés László hangsúlyozta: „a tovább folytatódó diktatórikus, monolitikus, egypártrendszeri, totalitárius, nacionalista, idegengyűlölő államrendszeri hagyományok mindegyikével szakítanunk kell, és fel kell emelnünk a szavunkat ellenük”. Az EP-képviselő szerint az áldozatokat sújtó és a bűnösöket felmentő diszkrimináció, a kettős mérce jellemzi korunkat. Azt mondta: a kettős mérce „leggyalázatosabb formájának” az üldözöttekről, a tömeggyilkosságoknak áldozatul esett emberekről szóló hazugságbeszédet tartja.
A konferenciát levélben üdvözölte Vytautas Landsbergis, Litvánia volt elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy „a korábbi diktatórikus ideológiák ma élő mutáns formái ellen tiltakoznunk kell, a cselekvés hiánya megbocsáthatatlan. (…) A mai európai demokraták legfontosabb feladata: tiltakozni az orosz Kreml neohegemonisztikus törekvései ellen”.
Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnöke előadásában az oktatás fontosságáról is beszélt. Sok hasonló rendezvényre van szükség – mondta a svéd politikus –, hogy az emberek, főleg a fiatalok megismerjék a történelmi tényeket. Szólt saját szervezetének igazságtételi projektjéről is, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy az áldozatok, a szemtanúk mondják el a történetüket. „Most kell cselekedni, amikor még élnek az áldozatok és még élnek az elkövetők is” – mutatott rá.
Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke, az Ukrán Világkongresszus alelnöke a két totalitárius rendszerről szólva azt mondta, ha párhuzamot vonunk, kiderül, hogy alig van különbség közöttük. Az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban kiemelte: Európának közös tervet kell kidolgoznia arról, hogyan kell megvédeni az országot a „putyinizmustól”.
Zinner Tibor jogtörténész az igazságtétel témájával összefüggésben egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1993-as törvény megszüntette a kettős mércét Magyarországon, és ennek alapján megkezdődhetett a számonkérés az úgynevezett sortűzügyekben. Emlékeztetett rá: végül nyolc ügyben emeltek vádat, és négy embert ítéltek szabadságvesztésre. Úgy fogalmazott: a történet innentől kezdve már nem a jogalkotóról, nem a törvényhozóról, hanem a vádhatóságról és a bíróságról szól.
A konferencián Horváth Attila jogtörténész egyebek mellett arról beszélt, hogy „amíg az oktatásban, a szakirodalomban folyamatosan hazugságok, csúsztatások vannak, addig a kettős mérce megmarad”. Mátyás Sándor, a Gloria Victis Alapítvány kuratóriumának elnöke szükségesnek nevezte a tisztességes történelmi felvilágosító munkát, és kiemelte: elutasítják a 20. század aljasságainak megítélésben megmutatkozó kettős mércét.
A nemzetközi rendezvényen az alapítvány javasolta egy emlékmű felállítását Berlinben, amely „a nemzetiszocializmus és a kommunizmus borzalmait minden (...), az emberi méltóságot lábbal tipró törekvést” egyszerre ítélne el. A konferenciához kapcsolódva a csömöri Gloria Victis Emlékhelyen felavatták a magyar-bolgár emléktáblát, és elhelyezték az emlékezés koszorúit.