Szijjártó: Sokat veszíthettünk volna a paksi megállapodás nélkül

Pénteken a napirend előtti felszólalások után négyórás időkeretben kizárólag a paksi bővítésről vitatkoznak a képviselők a parlamentben.

A vitanapot az LMP kezdeményezte. A párt képviselője, Schmuck Erzsébet azt kérdezte napirend előtt, hogy milyen felhatalmazás alapján állapodott meg Orbán Putyinnal a bővítésről. Szerinte ez nem csupán környezetvédelmi és energetikai kérdés, hanem értékválasztás kérdése is, hogy Magyarország jövőjét atomenergiával vagy anélkül képzelik-e el. Elmondta, azért kezdeményezte az LMP a paksi atomerőmű-beruházással kapcsolatos vitanapot, mert egy rossz kormányzati döntés évszázadokra kényszerpályára helyezi az országot. Az LMP-s képviselő szerint a lakosság többsége elutasítja a beruházást.

Válaszul Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára azt mondta, közös nemzeti érdek az atomerőmű jelenlegi kapacitásainak megőrzése, a bővítés pedig hozzájárul az egyre növekvő energiaéhség kielégítéséhez. Mint mondta, a beruházással kedvező munkaerő-piaci folyamatok is járnak. Hozzátette: az orosz atomenergia-ipar biztonságosságáról ad látképet, hogy a világon a legtöbb beruházást ők valósítják meg. Az államtitkár kijelentette, a kormánynak erős a felhatalmazása, mert a 2014-es parlamenti választáson annak tudatában szavaztak az emberek a kormányra, hogy nyilvánvaló volt, eltökéltek a beruházás megvalósítása mellett.

Az LMP-s Szél Bernadett azt mondta, a politikai elit összezár, hogy beleerőltesse a társadalmat a projektbe.  Szerinte az atomenergia nem legitim energiaforrás, mert abból olyan hulladék marad hátra, amivel a következő generációk sem tudnak mit kezdeni. Kifejtette: a zöldenergia-termelés nyomán sokkal több munkahely jöhet létre, mint az atomerőmű bővítésével. Az az ország, amely atomerőművet épít, lemond a megújuló energiaforrásokról – mondta Szél Bernadett.

Szijjártó Péter újonnan kinevezett külügyminiszter azt mondta: Magyarország sokat veszített volna, ha nem köti meg a paksi bővítésről szóló megállapodásokat. Kijelentette: a beruházás jelentősen növeli az energiabiztonságot, javítja az ország versenyképességét, újabb lökést ad a gazdaság bővülésének, garantálja az energiapolitika sikerét és hozzájárul az ipari rezsicsökkentéshez.

A miniszter az elmúlt évek legnagyobb gazdaságfejlesztő beruházásának nevezte a paksit, és azt mondta: az állam az elmúlt évtizedek legsikeresebb megállapodását kötötte a szerződésekkel, amelyek egyike egy termelő beruházáshoz nyújt olcsó hitelt.

Szijjártó Péter, utalva az ukrajnai helyzetre, rámutatott: Európa legaktuálisabb kihívása a kiszolgáltatottság csökkentése az energiaellátás terén. A beruházásokért folytatott versenyben fontosnak nevezte a legolcsóbb és legbiztonságosabb energia biztosítását, de az szerinte szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés is.

Emlékeztetett a Nemzeti Energiastratégiára, amely szerint diverzifikálni kell a magyar villamos energia termelését. Szijjártó Péter felidézte az Országgyűlés 2009-ben több mint 95 százalékos támogatással meghozott határozatát, amely felhatalmazást adott a paksi kapacitásbővítés előkészítésére, valamint ismertette Magyarország és az orosz állam között megkötött megállapodásokat.

Elmondta: hosszú éveken, kormányokon és parlamenteken átívelő előkészítés előzte meg azok megkötését. A politikus hangsúlyozta azt is, hogy a megállapodások megfelelnek mind a hazai és nemzetközi jognak, mind az Európai Unió jogi és biztonsági feltétekeinek.  

Elismerően szólt a kivitelezéssel megbízott Roszatomról, amely mind a két új blokk tervezéséért és építéséért felelős. A beruházás finanszírozását 10 milliárd eurónyi államközi hitelmegállapodás garantálja, amely a kiadások 80 százalékát fedezi, 20 százalékát pedig Magyarország önerőből biztosítja. A kamat kedvezőbb a piacinál – jelentette ki a miniszter.  

Szijjártó Péter rámutatott a versenyképesség terén zajló változásokra, mint mondta, új tényező az olcsó energia biztosítása. Az elmúlt két évben 100 milliárd dollárnyi termelő beruházás választotta az Egyesült Államokat Európa helyett, mert ott az energiaköltség töredéke az itteninek – jelentette ki.  Emlékeztetett arra, hogy a magyar állam már többször szorgalmazott egy közös európai energiastratégiát, ennek körvonalai azonban még nem látszódnak, így, mint mondta, az országnak egyedül is meg kell valósítania az ipari rezsicsökkentés feltételeit.

Hozzátette: a bővítés hosszú távon akár 10-13 százalékkal olcsóbb energia előállítását eredményezheti. Maga a beruházás is 1 százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez úgy, hogy nem veszélyezteti az államadósság csökkentését.

A miniszter a gazdaságfejlesztés fontos tényezőinek nevezte a kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek mintegy 40 százalékos szerephez jutnak majd a bővítés megvalósításában. Hozzátette: jelenleg 160 hazai cég alkalmas a részvételre, de további 300 is azzá válhat, technológiája megújításával.  

Szijjártó Péter az atomenergia európai szerepéről szólva ismertette: az unióban a villamos energia negyede származik ilyen technológiájú termelésből, de például Franciaország 58 reaktora az ország áramellátásának háromnegyedét adja. A világon jelenleg 174 atomerőmű előkészítése zajlik – fűzte hozzá.