Tizenkilencmillió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a MagNet Bank Zrt.-re a pénzmosás elleni törvény megsértése miatt miután vizsgálatot folytattak le a bissau-guineai útlevelekkel nyitott számlák kapcsán.
A jegybank hétfői tájékoztatása szerint az MNB a Bissau-guineai útlevelekkel megnyitott számlák kapcsán célvizsgálatot folytatott a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.-nél, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kapcsolatosan.
A célvizsgálat számos hiányosságot állapított meg a MagNet Bank azon szűrési tevékenységénél, amelyet a nemzetközi szankciós listák alapján kell végezniük a hitelintézeteknek az átutalások ellenőrzése során. Ugyancsak hiányos és hibás volt a vizsgált időszakban a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok tartalma, így azok a számlanyitások során nem voltak teljes körűen alkalmasak az ügyfél-azonosításhoz szükséges, a jogszabályban előírt adatfelvételre – közölte az MNB.
A bissau-guineai útlevelek felhasználásával történt számlanyitások esetében a MagNet Bank több ponton megsértette a pénzmosás elleni törvény azon előírásait, amelyek az ügyfél-azonosításra, illetve a személyazonosság igazolására vonatkoznak. A célvizsgálat a MagNet Bank által indított banki belső ellenőri vizsgálatok jogszabályszerűségét, és a belső szabályozásnak való megfelelőségét is több ponton kifogásolta – hangsúlyozta közleményében az MNB.
Szintén jogszabálysértőnek találta a vizsgálat, hogy a MagNet Bank több esetben nem tett eleget azon jogszabályi rendelkezésnek, amely a pénzmosás megelőzése érdekében tett banki ügyintézői bejelentések tényleges tartalmára vonatkozik, illetve a törvény előírása ellenére ezen bejelentéseket több esetben nem továbbította a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.
A megállapított jogsértések, hiányosságok az MNB a 19 millió forint bírságot szabott ki. Emellett október 31-i határidővel kötelezte a MagNet Bankot, hogy folytasson le belső vizsgálatot a jogsértések tisztázására, és a felelőssel vagy felelősökkel szemben tegye meg a szükséges intézkedéseket – közölte a jegybank.
A bissau-guineai, illetve egyéb külföldi állampolgárságú természetes személyek bankszámla-nyitásaival kapcsolatban indított célvizsgálatról a Simon-ügy kirobbanása után döntött az MNB márciusban.
Az Index korábbi információi szerint Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese az afrikai okmány segítségével 75 millió forintnak megfelelő összeget tartott Gabriel Derdak bissaui állampolgárként a pénzintézetben. A volt politikus ügyvédje áprilisban a Népszavának azt mondta: Simon Gábor vallomása szerint soha nem volt bissau-guineai útlevele – se igazi, sem hamisított –, továbbá soha nem kért meg senkit, hogy a nevében ezzel nyisson számlát, a MagNet Bankban pedig nem is járt.
Fáy Zsolt, a bank igazgatóságának elnöke áprilisban a Simon-ügy kapcsán megismételte a bank korábbi álláspontját: a Magnet Bank alkalmazottai nem követettek el szabálytalanságot a a bissau-guineai számlák megnyitásakor. Hozzátette: az ügy kirobbanása után alapos belső vizsgálatot folytattak le, ekkor derült ki, hogy a bank tavaly őszi, mintegy 40 ezer ügyfele között találtak kilenc bissau-guineai ügyfelet is. A kilenc bissaui ügyfél 2013. novembere és 2014. februárja között nyitott folyószámlát a banknál. Fáy Zsolt elmondta, hogy azóta szigorították a számlanyitás gyakorlatát. Bevezették például azt, hogy a Transparency International korrupciós indexsorát alkalmazva, a rangsorban az első száz ország után következő államokból érkező, a banknál számlát nyitó személyeket a korábbinál lényegesen szigorúbb "szűrőnek", vizsgálatnak vetik alá. „A Simon-ügyig túl tágra nyitottuk a kapukat, azóta sokat szigorítottunk” – mondta Fáy Zsolt.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „A rendkívüli idők rendkívüli döntéseket követelnek.” Cserébe komoly kérdések merültek fel a Tisza állítólagos támogatottsága kapcsán.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Keresztény emberként van dolgunk a politikával.
Akár kétmillió forintos bírságot is kiszabhat a hivatal.
A tiszás, akit megkísért a 2010 előtti világ: a baloldali kötődésű Koncz Áront próbáltuk korábbi céges ügyeiről kérdezni. Riportunk.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
Hiába hirdette meg az Európai Unió az orosz energiahordozók teljes kiszorítását, az orosz molekulák közvetítőkön keresztül továbbra is jelen vannak a kontinensen.
Jó nagy bajban van az EU, ha Dobrev Klárától kell értesülnie az ellenük irányuló kémtevékenységről. Ungváry Zsolt írása.
