Álljon itt a cáfolat cáfolata. Gulyás állításait ugyanis a Mérték kutatásai tételesen, tényszerűen cáfolják.
„A reklámadó Gulyás szerint »többéves vitát követően került bevezetésre«. Valójában ebben a formában tavaly bukkant fel, és akkor egyetlen célja volt, mégpedig az, hogy a lehető legtávolabb tartsa a TV2 felvásárlását tervező nemzetközi szakmai befektetőket. Aztán azért kellett újra elővenni, mert hiába sikerült baráti kezekbe juttatni a csatornát, ez önmagában kevésnek bizonyult a piaci pozíciók megváltoztatásához. A TV2 számára az RTL Klub gazdasági eredményének állami lenullázása új távlatokat nyithat.
Fideszes szövegből az »extraprofit« kifejezés valószínűleg valamilyen belső szabályzat alapján nem maradhat ki, még akkor sem, ha egy olyan ágazatról beszélünk, ahol évek óta szűkül a piaci mozgástér. Tessék talán erről a TV2 új tulajdonosát megkérdezni, akinek a vezetése alatt a csatorna jó ideje masszívan veszteséges. Hovatovább a televíziós piac szereplői a minden vállalkozás által fizetendő adókon túl eddig is fizettek »reklámadót«: 1996 óta a reklámbevételeik egy részét – jelenleg két és fél százalékát – magyar gyártású filmek készítésére kell költeniük. Ami rendben is van, mert ez így tényleg a sokszínűséget szolgálja. Némi extra profit a mai médiarendszerben talán csak oda jut, ahol az állam az adott médium érdemein felül költi a reklámra szánt közpénzeket. Erről pedig a legjobb sztorikat a már kicsit másképp talpnyaló Magyar Nemzet vagy Heti Válasz tudná mesélni, akiknek most rosszul esik, hogy valaki lenyúlja a lopott mézesbödönt.
A reklámadó külföldi előfutáraira hivatkozni nemcsak azért álságos, mert a magyar reklámadó története és motivációi bármely más ország kontextusában értelmezhetetlenek, hanem azért is, mert ilyen mértékű és formájú reklámadó nincs máshol. Gulyás külön kikéri magának azt a feltételezést, hogy a reklámadó diszkriminatív, és a külföldi befektetők kiszorítását gyorsítja. Hogy is lenne diszkriminatív az az adó, aminek a nagy részét egyetlen adózó fizeti be. Ráadásul azért, hogy az RTL ne élhessen azzal a kedvezménnyel, amit a kifejezetten a TV2-re szabott a jogalkotó, néhány nap elteltével még módosították is a törvényt. A külföldi befektetők pedig időközben jelentős részben elszivárogtak a magyar médiapiacról. Az utolsók között a Sanoma is csomagolt, és a HVG német tulajdonosa is kiszáll. A Nemzeti Együttműködés Médiarendszerében a lezavaróbb porszem, vagy inkább féltégla az RTL.”
Továbbra is vitatéma, kivégzi-e a közösségi média a valós idejű sportközvetítéseket. A szakértők azzal biztatnak, a sportműsor élőben teljesen más élményt nyújt, így van esély a „formátum” túlélésére.
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
A francia származású rádiós műsorvezető egy családi példát is felhozott érvei alátámasztására.
A miniszterelnökséget vezető miniszter kevesebb mint tíz perc alatt, humoros kiszólásokkal intézte el a Tiszát és az egész baloldalt.
Hatalmas tömeg üzent Nyíregyházáról: A háború mindent felemészt, a béke közös érdek!
„Profi” lett a jobboldal, sajnálkozott a Politico. Boris Kálnoky írása.
Továbbra is vitatéma, kivégzi-e a közösségi média a valós idejű sportközvetítéseket. A szakértők azzal biztatnak, a sportműsor élőben teljesen más élményt nyújt, így van esély a „formátum” túlélésére.
