Az erdélyi püspökök választásra buzdítják az embereket Romániában
Ortodox országról beszélünk, ahol a katolikusok elsöprő többsége a magyar kisebbséghez tartozik.
Titus Corlățean román külügyminiszter a magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette a magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait.
„A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik” – jelentette ki a román külügyminiszter a külhoni románságnak szervezett Marosfői Nyári Egyetemen.
Corlățean szerint politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az „úgynevezett Székelyföldi autonómia mesterséges témájának” felvetése a magyarországi döntéshozók részéről. „A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat” - érvelt a román külügyminiszter.
Corlățean utalt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett kijelentésére is, miszerint az elmúlt években nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek, de román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. A román külügyminiszter azt mondta: a tisztelet elsősorban az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés tiszteletben tartását jelenti.
Az RMDSZ egyébként csütörtökön jelentette be, hogy elkészült az autonómiatervezetük, amit egy alkotmánymódosító csomaggal együtt fognak benyújtani a parlamentnek.
A székelyföldi román civil szervezetek rendezvényén a bukaresti kormányban részt vevő RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetéről is kérdezték a külügyminisztert. Bár a jogszabály szövegét az RMDSZ még nem hozta nyilvánosságra, a fórum résztvevői tudni vélték, hogy abban olyan rendelkezés szerepel, miszerint azok, akiknek nem felel meg autonómia, a statútum elfogadásától számított fél éven belül kérhetik átköltöztetésüket.
„Nem láttam egy végleges, írott formáját az etnikai alapú területi autonómiáról szóló tervezetnek, és nagy érdeklődéssel várom, hogy pontosabban megismerhessem ezeket az elképzeléseket. De hogy román etnikumú román állampolgárokat arra kötelezzenek, hogy elköltözzenek, az teljességgel elfogadhatatlan. Ilyesmiről beszélni sem érdemes, ez olyan szélsőséges elképzelés, aminek nincs mit keresnie egy demokratikus társadalomban” – hangsúlyozta Titus Corlățean.