Újra fejjel megy a falnak Németország: Svédország felelőtlen döntésére is rá tudtak tenni még egy lapáttal

Az ukrán elnöknek még csak kérnie sem kellett.

Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója európai polgári kezdeményezés keretében EU-szintű kisebbségvédelmi intézkedések bevezetését javasolta. A Bizottság elutasította a kezdeményezést, az ügyből per lett az Európai Bíróságon. Előbb Szlovákia, most Románia is beavatkozott a Bizottság oldalán. Az RMDSZ válaszul a kormánykoalícióból való kilépést helyezte kilátásba.
Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által európai polgári kezdeményezés keretében benyújtott javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak. Az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezést, ezért az RMDSZ és FUEN pert indított az Európai Bíróságon.
A perbe most Románia is kérte a belépését, ami feszültséget okozott a román kormánykoalícióban az RMDSZ és a miniszterelnök szociáldemokrata pártja között. A román Külügyminisztérium ugyanis a kisebbségi kezdeményezést elutasító Európai Bizottság pártjára állt. Ezzel gyakorlatilag a román kormányban részt vevő RMDSZ-szel szemben foglalt állást. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese a kezdeményezők polgári bizottságának az egyik tagja, és a luxemburgi bíróságon zajló per egyik felperese.
Korábban Szlovákia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kisebbségi kezdeményezők oldalán kérte belépését a perbe.
A Gandul.info román hírportál értesülése szerint Kelemen Hunor a bírósági folyamodvány visszavonását kérte a kormánytól, Titus Corlățean külügyminiszter viszont kijelentette, bármilyen visszalépés ebben a kérdésben az ő lemondását eredményezi.
Kelemen Hunor az MTI-nek azt mondta: az RMDSZ elvárja, hogy Románia lépjen ki a perből, ellenkező esetben fontolóra veszi a koalícióból való kilépését. Kelemen Hunor hangsúlyozta: az európai polgári kezdeményezést becsületbeli ügynek tartja, a koalíciós feszültségnek pedig csak az lehet a megoldása, ha Románia kilép a perből.
Az Európai Bíróságon zajlik egy másik hasonló témájú per is, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői indítottak az Európai Bizottság ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük elutasítása miatt. Abba a perbe Szlovákia, Görögország és Románia lépett be az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán. A román kormányban már az SZNT pere is ellentmondásos helyzetet teremtett, hiszen Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő a kezdeményezők egyikeként a felperes oldalán, a román kormány környezetvédelmi minisztereként pedig a alperes oldalán is részese volt a pereskedésnek.