Az Európai Bizottsághoz fordul Jávor a paksi bővítés miatt

Az Európai Bizottsághoz fordult Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti (EP-) képviselője a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban, azt tudakolva, hogy nem ütközik-e uniós jogba a beruházás tendereztetés nélküli odaítélése. Az erről szóló pénteki közlemény szerint az Együtt-PM úgy véli: a magyar adófizetők érdekét azt szolgálná, ha ilyen volumenű beruházásról nemzetközi tender kiírása után, a műszaki és finanszírozási ajánlatokat megversenyeztetve, átlátható körülmények között születne döntés, nem pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök különalkujában.

Jávor Benedek szerint a magyar kormány a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban éveken keresztül nemzetközi tenderre, pályázaton kiválasztott technológiájú beruházásra hivatkozott, amit az összes előkészítő dokumentum is alátámaszt. A magyar és az orosz fél titkos tárgyalásai nyomán a beruházás átváltozott a két ország nemzetközi megállapodásában végrehajtandó atomerőmű-építéssé - állapította meg az EP zöld frakciójában politizáló képviselő. 

A politikus utalt arra, hogy az EU-nak az uniós közbeszerzési és versenyjogi előírások alapján jelentős jogosítványai vannak a beruházás jóváhagyásával kapcsolatban. Az EP-képviselő szerint nem egyértelmű, összeegyeztethető-e az EU versenyszabályaival, hogy közbeszerzési eljárás, tenderkiírás nélkül juttatták a Roszatomnak a bővítési projekt fővállalkozói és generálkivitelezői feladatait.

Az Együtt-PM képviselője arra vár választ az Európai Bizottság illetékes biztosától, hogy folytat-e - vagy a közeljövőben tervez-e folytatni – vizsgálatot a testület a paksi tendereztetés elmaradása miatt, és ha igen, akkor mikorra várható az eljárás eredménye, illetve mik lehetnek egy esetleges vizsgálat következményei.

Közleményében Jávor Benedek megerősítette az Együtt-PM álláspontját, miszerint a bővítés szükségtelen, átláthatatlan, túlárazott, az energiafüggőség és a politikai mellékhatások miatt pedig káros is. „Minél előbb kiderül, hogy az orosz pénzből felépíteni tervezett orosz atomerőmű megvalósítására nincs lehetőség, annál kevesebb közpénzt kell elpazarolni a XXI. század Bős-Nagymarosára” – hangoztatta a képviselő.