Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Az Együtt-PM azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz a paksi hitel-megállapodást kihirdető törvény ügyében.
Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti és Szabó Tímea független országgyűlési képviselő kedden az MTI-hez is eljuttatott nyílt levélben azt írta: a hitel-megállapodás és az azt kihirdető törvény jogi megalapozottsága és alkotmányossága több mint kérdéses. Álláspontjuk szerint a jogszabály előkészítését nem előzte meg a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálat elkészítése. Kitértek arra is: az Oroszországgal kötött nemzetközi szerződés alapján a bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben a megvalósítandó blokkok típusán kívül nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek. Vagyis az elfogadott törvény nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak, ami felveti a közjogi érvénytelenség lehetőségét.
Az Együtt-PM szerint súlyos alkotmányossági kifogás is felmerült a kormánytöbbség által elfogadott jogszabállyal kapcsolatban. A hatályos alaptörvény alapján a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.
Megjegyezték: a most törvénybe foglalt finanszírozási konstrukció nagy valószínűséggel az uniós vizsgán is elbukik, mivel tiltott állami támogatásnak minősül. A paksi beruházást ugyanis nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani. Az Együtt-PM azt kéri, az államfő forduljon az Alkotmánybírósághoz, a törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálatát kezdeményezve. Ha az Ab esetleg átengedi a jogszabályt, éljen a politikai vétó eszközével, lehetőséget biztosítva arra, hogy az uniós eljárás(ok) lezárultáig a kormány ne eszközöljön olyan kiadásokat a tervezett paksi beruházással kapcsolatban, amelyek egy brüsszeli vétó nyomán fölösleges ráfordításnak és felelőtlen pazarlásnak bizonyulnának – írták.
A parlament hétfőn hagyta jóvá a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitel-megállapodást. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatát, amely tartalmazza a szerződés magyar és orosz nyelvű szövegét is, 110 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A dokumentum szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.