Úgy módosítaná a reklámadóról szóló törvényt L. Simon László, hogy az adóalapot csak akkor lehetne csökkenteni, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Új elem az is, hogy amennyiben a reklámot közzé tevő felület nem nyilatkozik adókötelezettségről, akkor az adó a reklám megrendelőjét terheli.
A június 11-én elfogadott reklámadótörvény módosítását kezdeményezi a fideszes L. Simon László többek között azzal a céllal, hogy korlátozza az adóalap csökkentésének lehetőségét az idén. A parlamentnek hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint erre csak akkor van mód, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az indoklás szerint a módosítás figyelemmel van arra is, nem kizárt, hogy egyes adózóknak „kreatív” ügyletekkel negatív lett a társasági adóalapjuk.
Az előterjesztés rögzíti, hogy a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek az az összeg számít, amellyel az adóalany a reklámadóalapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot. Új előírás is vonatkozna a reklámozóra: nyilatkoznia kellene adókötelezettségéről, ha ezt nem teszi meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli – ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék.
Az adóelkerülés megakadályozásával érvel L. Simon László amellett, hogy nem csökkenthető a társasági adó alapja a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha az adóalany nem tudja igazolni, hogy a reklámadóval sújtott cég befizette az adót. Az előterjesztés szerint nő az adóalap abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségek, azaz sales house-nak – olvasható az indoklásban. Ekkor az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel, azaz a sales house megrendelőjétől származó árbevételének és az azzal összefüggésben elszámolt, az adóalanynak járó díjak különbözetével.
L. Simon László azt is kezdeményezi, hogy pontosítsák a nettó árbevétel fogalmát, amire szerinte azért van szükség, hogy ne csak a magyar számviteli és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, hanem valamennyi, Magyarországon reklámot közzétevő esetében egyértelműen értelmezhető legyen az adóalap. A fideszes politikus azzal magyarázza ezt a rendelkezést, hogy a reklámozó csak olyan szervezetekkel kössön szerződést a reklám közzétételére, amelyek átlátható, jogkövető módon eleget tesznek a reklámadó-kötelezettségnek.
Változtatna az internetes reklámokra vonatkozó szabályon: nemcsak a túlnyomórészt magyar nyelven, hanem a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám is adózna.
A törvényjavaslatot már pénteken elfogadhatja az Országgyűlés, amennyiben a plénum hozzájárul a kivételes eljárásban történő tárgyaláshoz. Az ehhez szükséges képviselői aláírásokat L. Simon László csatolta.
Lex TV2 után Lex RTL Klub
Mint ismert, a reklámadó eredeti terve a két kereskedelmi televíziós csatornát érintette volna a leginkább, ám egy módosító javaslat lehetővé tette, hogy a veszteséges médiavállalkozások leírhassák veszteségük egy részét az adóalapból. Ez a változtatás akkor úgy tűnt, hogy elsősorban a tavaly komoly veszteséget elkönyvelő TV2-nek jött jól. Időközben kiderült azonban, hogy az RTL Klub korábbi tranzakcióinak köszönhetően szintén jelentős mennyiségű adóalap csökkentő veszteséget könyvelt el, aminek köszönhetően negatív az adóalapja. A fenti módosító javaslat nyomán azonban az RTL Klub valószínűleg mégsem ússza meg a komoly adófizetést.
Ahogyan nincs ingyenes színház- vagy mozijegy, sem ingyenes könyv, úgy ezen a területen is joggal várják el a vezetők, hogy legyen lehetőségük a bevételszerzésre, ezzel is kiegészítve a szerény fenntartói forrásokat.
Továbbra is vitatéma, kivégzi-e a közösségi média a valós idejű sportközvetítéseket. A szakértők azzal biztatnak, a sportműsor élőben teljesen más élményt nyújt, így van esély a „formátum” túlélésére.
A francia származású rádiós műsorvezető egy családi példát is felhozott érvei alátámasztására.
Az influenszer marketing elképesztő méreteket öltött az elmúlt években, sokszor el kell gondolkodni az egyszeri felhasználónak, igaz-e egyáltalán, amit lát vagy csak egy bujtatott reklámmal van-e dolga?
Látva Magyar Péter felhozatalát, nem csodálom, hogy siratja az ellenzéki sajtó azókat a választókerületeket, ahol egy arc nélküli pártlogóra is leszavaznának az emberek, ha az tiszás.
A 444.hu-nak délután egy óráig nem érte el az ingerküszöbét a téma, míg a Telex és a 24.hu teljes mértékben Magyar Péter narratívájából dolgozik.
Nagyon úgy látszik, hogy Magyar Péter feloldotta a szájzárat az emberei egy részénél, így Tarr Zoltán nyilatkozott stábunknak. Kínosan sikerült.
Pillanatok alatt ellőttek majdnem egymillió eurót az ukránok.
