Így álltak be a „független” lapok Kamala Harris mögé
Az Economisttól a New York Times-on át a Rolling Stone-ig: angolszász újságok tucatjai álltak be nyíltan a demokrata jelölt mögé az amerikai elnökválasztáson.
Úgy módosítaná a reklámadóról szóló törvényt L. Simon László, hogy az adóalapot csak akkor lehetne csökkenteni, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Új elem az is, hogy amennyiben a reklámot közzé tevő felület nem nyilatkozik adókötelezettségről, akkor az adó a reklám megrendelőjét terheli.
A június 11-én elfogadott reklámadótörvény módosítását kezdeményezi a fideszes L. Simon László többek között azzal a céllal, hogy korlátozza az adóalap csökkentésének lehetőségét az idén. A parlamentnek hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint erre csak akkor van mód, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az indoklás szerint a módosítás figyelemmel van arra is, nem kizárt, hogy egyes adózóknak „kreatív” ügyletekkel negatív lett a társasági adóalapjuk.
Az előterjesztés rögzíti, hogy a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek az az összeg számít, amellyel az adóalany a reklámadóalapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot. Új előírás is vonatkozna a reklámozóra: nyilatkoznia kellene adókötelezettségéről, ha ezt nem teszi meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli – ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék.
Az adóelkerülés megakadályozásával érvel L. Simon László amellett, hogy nem csökkenthető a társasági adó alapja a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha az adóalany nem tudja igazolni, hogy a reklámadóval sújtott cég befizette az adót. Az előterjesztés szerint nő az adóalap abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségek, azaz sales house-nak – olvasható az indoklásban. Ekkor az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel, azaz a sales house megrendelőjétől származó árbevételének és az azzal összefüggésben elszámolt, az adóalanynak járó díjak különbözetével.
L. Simon László azt is kezdeményezi, hogy pontosítsák a nettó árbevétel fogalmát, amire szerinte azért van szükség, hogy ne csak a magyar számviteli és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, hanem valamennyi, Magyarországon reklámot közzétevő esetében egyértelműen értelmezhető legyen az adóalap. A fideszes politikus azzal magyarázza ezt a rendelkezést, hogy a reklámozó csak olyan szervezetekkel kössön szerződést a reklám közzétételére, amelyek átlátható, jogkövető módon eleget tesznek a reklámadó-kötelezettségnek.
Változtatna az internetes reklámokra vonatkozó szabályon: nemcsak a túlnyomórészt magyar nyelven, hanem a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám is adózna.
A törvényjavaslatot már pénteken elfogadhatja az Országgyűlés, amennyiben a plénum hozzájárul a kivételes eljárásban történő tárgyaláshoz. Az ehhez szükséges képviselői aláírásokat L. Simon László csatolta.
Lex TV2 után Lex RTL Klub
Mint ismert, a reklámadó eredeti terve a két kereskedelmi televíziós csatornát érintette volna a leginkább, ám egy módosító javaslat lehetővé tette, hogy a veszteséges médiavállalkozások leírhassák veszteségük egy részét az adóalapból. Ez a változtatás akkor úgy tűnt, hogy elsősorban a tavaly komoly veszteséget elkönyvelő TV2-nek jött jól. Időközben kiderült azonban, hogy az RTL Klub korábbi tranzakcióinak köszönhetően szintén jelentős mennyiségű adóalap csökkentő veszteséget könyvelt el, aminek köszönhetően negatív az adóalapja. A fenti módosító javaslat nyomán azonban az RTL Klub valószínűleg mégsem ússza meg a komoly adófizetést.