A Kutatópont felmérése szerint a 18-59 évesek kevesebb mint egyharmada olvas hetente többször napilapot, ugyanakkor a hetente többször internetezők száma egy év alatt több mint 200 ezerrel nőtt.
A Kutatópont adatai szerint hétvégén összesen öt órát töltünk tévézéssel, hármat internetezéssel, kettőt rádiózással és egy órát újságolvasással. Egy átlagos hétköznap majdnem feleződnek a számok: tévézéssel majdnem három órát, internetezéssel másfelet, rádiózással több mint egyet, újságolvasással pedig csupán húsz percet töltenek az emberek.
A rádiózók száma és a rádiózással eltöltött idő nem csökkent az utóbbi egy évben a 18-59 éves korosztályban, és tízből csaknem hét ember szokott rádiót hallgatni. A kutatásból az is kiderült, hogy az iskolai végzettség emelkedésével nő a rádiózók száma: míg az általános iskolát végzetteknek csak 60 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek 75 százaléka hallgat rádiót, és a városokban élők körében magasabb a rádiózók aránya.
Az adatokból az is kitűnik, hogy a napilapokat hetente többször olvasók száma 10 százalékkal csökkent 2013-hoz képest. Az 50-59 évesek (45 százalék), a felsőfokú végzettségűek (48 százalék) és a megyeszékhelyen élők (51 százalék) között az átlagnál nagyobb arányban találhatóak olyanok, akik heti több alkalommal is szoktak napi sajtót olvasni.
A kutatás kitért az internet elterjedtségére is: 2013 első negyedévét ez év ugyanazon időszakával összehasonlítva mintegy 5 százalékkal nőtt a hetente többször internetezők tábora, így 2014-ben hozzávetőleg 4,1 millió 18-59 éves ember böngész az interneten hetente több alkalommal is. A világhálót használók körében túlsúlyban vannak a 18-29 évesek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a megyeszékhelyen élők.
A heti több alkalommal tévézők között kiegyenlített a nők és a férfiak aránya - mindkét nem 91-91 százaléka kapcsolja be egynél többször hetente a készüléket, a 18-59 évesek között. A 30 és 59 év közötti korosztályokban gyakorlatilag ugyanannyian néznek tévét: a 30-39 és a 40-49 évesek 93 százaléka, míg az 50-59 év közöttiek 92 százaléka ül rendszeresen a képernyő elé. A tévéfogyasztásban a szakmunkásképzőt végzettek járnak élen, őket az általános iskolát végzettek követik, majd az érettségizettek és a felsőfokú képzettséggel rendelkezők fej-fej mellett zárják a sort.
A Kutatópont munkatársai arra is kíváncsiak voltak, hogy mekkora arányt képviselnek azok a 18-59 évesek, akik heti több alkalommal használják az internetet, néznek tévét, hangolnak kedvenc rádióállomásukra és veszik kézbe napilapjukat. Az eredmények szerint az intenzív használók köre az utóbbi egy évben szűkült: míg 2013-ban a 18-59 évesek 20 százaléka, addig idén csak 17 százaléka használta heti rendszerességgel a vizsgált médiatípusokat.
A felmérés kétezer fős, országosan reprezentatív mintán készült, személyes lekérdezéses kérdőív felhasználásával.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az ember „javíthatatlanul vallásos”, és noha a hagyományos formákkal nehezebben azonosul, továbbra is keresi Istent.
Irán lakosai 84 órája „vakon vannak”, lényegében polgárháborús állapotok uralkodnak.
Hét óra környékén kezdett normalizálódni a helyzet.
A londoni rangadót viszont láthatjuk.
Megugrott a titokzatos adások száma, és ezzel együtt a találgatások is: vajon valódi katonai riasztás, vagy csak pszichológiai hadviselés?
Egon, vegye tudomásul, ha ez van, mi nem nézzük akkor, mi levesszük a tévéről a hangot, mi levesszük a tévét is falról, Egon, mi a kádba így vágjuk bele a készüléket és lesprickoljuk Isana Sensitive krémtusfürdővel!
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
