Úgy tesznek, mintha egy belső átalakítás után nyeretlen kétévesek vezetnék a Magyar Külügyi Intézetet
Így hergel a liberális sajtó!
Fideszes és jobbikos szavazatokkal elfogadta a parlament szerdán a reklámadóról szóló törvényjavaslatot. A reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után adót kell fizetnie a jövőben a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek.
Az Országgyűlés szerdán 144 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 30 elutasító voks mellett, kivételes eljárásban elfogadta a reklámtörvényről szóló javaslatot. A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd forint felett azonban már 40 százalékos adót kell fizetni. A törvény, amely már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba.
Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja a közzététellel kapcsolatban felmerülő költség. A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is.
Félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, ezt követően sávosan változik. Fél és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ezt meghaladó, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.
Az idén kezdődő adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Erről egy módosító javaslat nyomán döntött a Ház szerdán. A törvény ezen pontját az ellenzéki pártok élesen bírálták, többen Lex TV2-ként emlegették. A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni, majd az adó mértékét arányosan kell elosztani közöttük.
A reklámadó bevezetéséről éles vita alakult ki, az érintett médiumok, egyes szakmai szervezetek és ellenzéki pártok tiltakoztak ellene. Múlt csütörtökön a magyar média nagy része, így az RTl Klub, a TV2, az Index, a hvg.hu, a Magyar Nemzet és a Hír TV mellett a Mandiner is tiltakozott a törvény ellen.
A törvény elfogadása után a javaslatot benyújtó L. Simon László azt mondta: a reklámadóról szóló törvény nem az újságírók ellen szól, az Országgyűlés nem médiaadót vezetett be. Mint mondta, a reklámadó a kereskedelmi médiumok reklámbevételeit érinti, „függetlenül attól, hogy ezek (...) tevékenységükben, irányukban, hírműsoraikban közel állnak a kormánypártokhoz vagy sem”. Szerinte a jogszabály a politikai újságírást sem veszélyezteti, mint mondta, „az az érdekünk és az a célunk, hogy a véleménypluralizmus Magyarországon megmaradjon”.