Győri: Siker az EU-tagság, de még van mit kihasználni

Az államtitkár a Magyarország EU-csatlakozása óta eltelt tíz évet értékelve hangsúlyozta, feltétlenül sikernek tekinthető Magyarország uniós tagsága. Egy brüsszeli kutatóintézet tanulmánya szerint például Magyarország azon országok közé tartozik, amelyeknek egyértelműen jelentős előrelépést hozott az uniós csatlakozás: legalább 10 százalékot tett hozzá a GDP-jéhez és legalább 1,2 százalékot a GDP-növekedéséhez – agyarázta. Véleménye szerint a hasonló helyzetből induló tagállamokkal – vagyis leginkább a visegrádi országokkal – összevetve ugyanakkor az derül ki, hogy sokkal jobban is ki lehetett volna használni a tagság nyújtotta lehetőségeket az elmúlt tíz évben. „Nem jutottunk olyan messzire, mint lehetett volna” – mondta.

Győri Enikő kifejtette: a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-t vizsgálva az látszik, hogy míg 2004-ben Magyarország a második helyen állt Csehország mögött a visegrádi országok között, 2014-re Szlovákia már lehagyta, és Lengyelország is utolérte. A pénzügyi stabilitásra összpontosító maastrichti kritériumokkal összefüggésben azt mondta, hogy ezek teljesítéséhez Magyarország az első Orbán-kormány idején, 2001-ben állt a legközelebb, és a második Orbán-kormány alatt ismét megközelítette az előírt értékeket. Az államtitkár szerint mindkét adatsorból az derül ki, hogy Magyarország regionális összehasonlításban viszonylag kedvező helyzetből indult, majd rontott az eredményein, és 2010 óta próbál felzárkózni.

A 2000-es évek közepéig, amíg az unióban tartott a gazdasági növekedés, Magyarország „erőn felül költekezett” és eladósodott – emlékeztetett. Felidézte: mire elkezdődött a válság, „az ország teljesen lehetetlen helyzetbe került”, üres volt a kassza, így Magyarország az első tagállam volt, amely pénzügyi mentőövre szorult. Győri Enikő hangsúlyozta: Magyarország uniós tagságának tíz évéből csak az utolsó négy volt olyan, amikor „újra a megfelelő pályára került az ország”.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az elmúlt tíz évben a magyarországi fejlesztések 97 százaléka uniós támogatással valósult meg. 2004 és 2012 között az ország 25 milliárd euró forrást kapott az uniótól, ez az összeg 16, a 4-es metróhoz hasonló metróvonal építésére lenne elég – magyarázta. Hozzátette: a tagság legjobb éveiben a magyar GDP 3,5 százalékának megfelelő összeg érkezett az uniótól.

Mint mondta, az is hatalmas előnye a tagságnak, hogy Magyarország beleszólhat az uniós döntéshozatalba. A csatlakozást követő első években „túlzottan idomult” a magyar Európa-politika, nem volt elég karakteres – vélekedett. A 2011-es EU-elnökség azonban alkalmat adott arra – tette hozzá –, hogy Magyarország bebizonyíthassa: a közös európai ügyek előmozdításán dolgozik. Győri Enikő ezek között említette, hogy Magyarország sokat tett a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásáért, illetve a Duna- és az uniós romastratégia kidolgozásáért.

Az államtitkár szerint az elmúlt években „harcosabb lett a magyar uniós politika”, a kormány, ha szükséges, kiáll a magyar ügyekért Brüsszelben. Az elmúlt négy év vitái ellenére minden problémát sikerült rendezni, mivel Magyarország kész volt a párbeszédre – vélekedett. Közölte: azóta is a magyar Európa-politika egyik sarokköve, hogy a szerződéseket mindenkinek be kell tartania, a tagállamoknak és az uniós intézményeknek egyaránt. Ugyancsak nagy sikerként értékelte, hogy Magyarország kilenc év után kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Ez is azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika, amely a feszes pénzügyi gazdálkodáson alapul, elfogadottá vált, a költségvetési hiány fenntarthatóan 3 százalék alatt van – jelentette ki.

A következő négy évről szólva Győri Enikő kijelentette: folytatni kell az eddigi „eurorealista” politikát. Természetesen vannak még viták Brüsszellel, de ezek száma nem több, mint más tagállamoké – mondta, hozzátéve, párbeszéddel mindig meg lehet találni a megoldást, ha pedig egy ügyben az Európai Bíróság hoz döntést, azt végre kell hajtani. Kiemelte: olyan Európára van szükség, ahol a tagállamok erősek, és együttműködnek azokon a területeken, amelyeken a kooperáció a leginkább szolgálja a polgáraik érdekeit. Együttműködésüket pedig erős uniós intézményeknek kell összehangolniuk. Ez az eurorealista álláspont, és ebben nem lesz változás, ha feláll az új kormány – zárta szavait az államtitkár.

Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.