A német ZDF és az osztrák ORF közszolgálati csatornákban sugárzott tévévitában ütköztette véleményét az Európai Bizottság élére jelölt néppárti Jean-Claude Juncker és a szocialista Martin Schulz. A két fél a legtöbb kérdésben egyetértett, inkább csak az adózási kérdésekben volt eltérés, illetve abban, hogy Juncker szerint a gazdasági növekedés, Schulz szerint a fiatalok munkához juttatásának ügye a következő évek legfontosabb feladata.
A legtöbb kérdésben egyetértett az Európai Unió két legnagyobb pártcsaládja, a konzervatív erőket összefogó Európai Néppárt és a balközép pártokat tömörítő Európai Szocialisták Pártja csúcsjelöltje az európai parlamenti (EP-) választási kampány keretében a ZDF német és az ORF osztrák közszolgálati televízióban csütörtök este sugárzott vitában.
Az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségének megszerzésére leginkább esélyes két politikus, a néppárti Jean-Claude Juncker és a szocialista Martin Schulz vitáján a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás ügyétől az ukrajnai válságnak a nyomásgyakorlás és a párbeszéd kettősségén alapuló kezeléséig a legtöbb témában teljes nézetazonosság volt, vagy csak árnyalatnyi különbségek mutatkoztak meg. Így például mindketten úgy vélték, hogy az EU bővítése a következő években nem folytatódik tovább, az unió működését pedig átláthatóbbá kell tenni és csökkenteni szükséges a bürokráciát.
A két politikus tévévitájában az euró szerepével kapcsolatban is ugyanazokat a gondolatokat fejtették ki. Martin Schulz azt emelte ki, hogy a közös pénz stabilizálása „létfontosságú” az egész EU számára, Jean-Claude Juncker pedig azt hangoztatta, hogy euró nélkül nincs közös Európa. A kontinens nemzetközi jelentősége egyre csökken, részaránya a globális gazdasági teljesítményben mindinkább zsugorodik, az euró viszont biztosítja, hogy az unió tagjai a jövőben is „beleszólhassanak” a globális folyamatokba – fejtette ki Juncker, megjegyezve, hogy az ukrán krízissel tetézett gazdasági és pénzügyi világválság hatására valutaháború kezdődne az európai országok között, ha nem lenne euró.
Az elképzelések hasonlóságát jelzi, hogy a konzervatív jelölt egyes kérdésekben inkább szociáldemokrata követelésként számon tartott pontokat emelt ki programjából, így hangsúlyozta, hogy valamennyi tagországban be kell vezetni a minimálbér intézményét és ki kell terjeszteni a szociális ellátás intézményrendszerét. Ugyanakkor míg Juncker a következő évek legfontosabb feladatának a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését nevezte, a Schulz úgy vélte, hogy a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása az első számú feladat.
Ezen kívül az adózási kérdésekben mutatkozott még nagyobb eltérés. Jean-Claude Juncker, aki korábban luxemburgi miniszterelnök és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának vezetője volt, azt mondta, hogy a társasági adó alapjának kiszámításában harmonizálni kell a tagállami eljárásokat, de meg kell őrizni az adóversenyt, amit Martin Schulz elutasított, arra hivatkozva, hogy a minél alacsonyabb adókulcsok bevezetésében versengő tagállamok küzdelméből csak az adókerülésre berendezkedett nagytőke kerülhet ki győztesen.
Néhány témában csak egy álláspont jelent meg a vitában, Martin Schulz – a német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, az Európai Parlament jelenlegi elnöke – például kifejtette, hogy az EB-ben érvényesítené a nők és férfiak közötti egyenlőség elvét, a nemek aránya 50-50 százalék lenne az általa vezetett bizottságban.
Jean-Claude Juncker egyebek között kifejtette, hogy nem hajlandó elfogadni támogatást jobboldali populista pártoktól, akkor sem, ha ilyen pártok külső támogatásán múlna, hogy megválasztják-e a brüsszeli bizottság elnökének.
Az idei EP-választások eredményét – most első ízben – figyelembe kell venniük a tagországok vezetőinek, amikor javaslatot tesznek majd a parlamentnek arra, hogy ki legyen a következő öt évre az EB elnöke. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjét az EP-nek kell megválasztania. Minderről az unió alapszerződésének számító Lisszaboni Szerződés rendelkezik. Korábban az EB elnökét kizárólag a tagállamok vezetői választották ki.
A legutóbbi mérések szerint az Európai Néppárt nagyon szoros versenyben vezeti az európai pártcsaládok népszerűségi listáját az Európai Szocialisták Pártja előtt. A PollWatch közvélemény-kutató intézet adatai alapján a néppártiak 213, a szocialisták 208 mandátumra számíthatnak a 751 tagú Európai Parlamentben. A választásokat május 22. és 25. között rendezik meg, a tagállamok többségében, köztük Magyarországon is 25-én, vasárnap.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
A tavaly megszavazott migrációs paktum szerint Magyarországnak egy 30 ezer illegális bevándorlót befogadó tábort kellett volna építenie.
Magyarország az EU harmadik helyén áll termékenységi arányszámban, úgy, hogy a „migrációs születésű” gyermekek száma nulla.
Eközben Volodimir Zelenszkij szövetségesei az aranyvécéket hátrahagyva menekülnek az országból.
Már jövőre ideiglenes megoldást dolgoznak ki, hogy biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket.
Az európai demokrácia működését és személyesen Ursula von der Leyent bírálta a milliárdos.
Hatalmas meglepetés.
A korábbi miniszterelnök-helyettes is benne volt az energetikai rendszer szétlopásában.
