A német ZDF és az osztrák ORF közszolgálati csatornákban sugárzott tévévitában ütköztette véleményét az Európai Bizottság élére jelölt néppárti Jean-Claude Juncker és a szocialista Martin Schulz. A két fél a legtöbb kérdésben egyetértett, inkább csak az adózási kérdésekben volt eltérés, illetve abban, hogy Juncker szerint a gazdasági növekedés, Schulz szerint a fiatalok munkához juttatásának ügye a következő évek legfontosabb feladata.
A legtöbb kérdésben egyetértett az Európai Unió két legnagyobb pártcsaládja, a konzervatív erőket összefogó Európai Néppárt és a balközép pártokat tömörítő Európai Szocialisták Pártja csúcsjelöltje az európai parlamenti (EP-) választási kampány keretében a ZDF német és az ORF osztrák közszolgálati televízióban csütörtök este sugárzott vitában.
Az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségének megszerzésére leginkább esélyes két politikus, a néppárti Jean-Claude Juncker és a szocialista Martin Schulz vitáján a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás ügyétől az ukrajnai válságnak a nyomásgyakorlás és a párbeszéd kettősségén alapuló kezeléséig a legtöbb témában teljes nézetazonosság volt, vagy csak árnyalatnyi különbségek mutatkoztak meg. Így például mindketten úgy vélték, hogy az EU bővítése a következő években nem folytatódik tovább, az unió működését pedig átláthatóbbá kell tenni és csökkenteni szükséges a bürokráciát.
A két politikus tévévitájában az euró szerepével kapcsolatban is ugyanazokat a gondolatokat fejtették ki. Martin Schulz azt emelte ki, hogy a közös pénz stabilizálása „létfontosságú” az egész EU számára, Jean-Claude Juncker pedig azt hangoztatta, hogy euró nélkül nincs közös Európa. A kontinens nemzetközi jelentősége egyre csökken, részaránya a globális gazdasági teljesítményben mindinkább zsugorodik, az euró viszont biztosítja, hogy az unió tagjai a jövőben is „beleszólhassanak” a globális folyamatokba – fejtette ki Juncker, megjegyezve, hogy az ukrán krízissel tetézett gazdasági és pénzügyi világválság hatására valutaháború kezdődne az európai országok között, ha nem lenne euró.
Az elképzelések hasonlóságát jelzi, hogy a konzervatív jelölt egyes kérdésekben inkább szociáldemokrata követelésként számon tartott pontokat emelt ki programjából, így hangsúlyozta, hogy valamennyi tagországban be kell vezetni a minimálbér intézményét és ki kell terjeszteni a szociális ellátás intézményrendszerét. Ugyanakkor míg Juncker a következő évek legfontosabb feladatának a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését nevezte, a Schulz úgy vélte, hogy a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása az első számú feladat.
Ezen kívül az adózási kérdésekben mutatkozott még nagyobb eltérés. Jean-Claude Juncker, aki korábban luxemburgi miniszterelnök és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának vezetője volt, azt mondta, hogy a társasági adó alapjának kiszámításában harmonizálni kell a tagállami eljárásokat, de meg kell őrizni az adóversenyt, amit Martin Schulz elutasított, arra hivatkozva, hogy a minél alacsonyabb adókulcsok bevezetésében versengő tagállamok küzdelméből csak az adókerülésre berendezkedett nagytőke kerülhet ki győztesen.
Néhány témában csak egy álláspont jelent meg a vitában, Martin Schulz – a német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, az Európai Parlament jelenlegi elnöke – például kifejtette, hogy az EB-ben érvényesítené a nők és férfiak közötti egyenlőség elvét, a nemek aránya 50-50 százalék lenne az általa vezetett bizottságban.
Jean-Claude Juncker egyebek között kifejtette, hogy nem hajlandó elfogadni támogatást jobboldali populista pártoktól, akkor sem, ha ilyen pártok külső támogatásán múlna, hogy megválasztják-e a brüsszeli bizottság elnökének.
Az idei EP-választások eredményét – most első ízben – figyelembe kell venniük a tagországok vezetőinek, amikor javaslatot tesznek majd a parlamentnek arra, hogy ki legyen a következő öt évre az EB elnöke. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjét az EP-nek kell megválasztania. Minderről az unió alapszerződésének számító Lisszaboni Szerződés rendelkezik. Korábban az EB elnökét kizárólag a tagállamok vezetői választották ki.
A legutóbbi mérések szerint az Európai Néppárt nagyon szoros versenyben vezeti az európai pártcsaládok népszerűségi listáját az Európai Szocialisták Pártja előtt. A PollWatch közvélemény-kutató intézet adatai alapján a néppártiak 213, a szocialisták 208 mandátumra számíthatnak a 751 tagú Európai Parlamentben. A választásokat május 22. és 25. között rendezik meg, a tagállamok többségében, köztük Magyarországon is 25-én, vasárnap.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Így csatlakoztak rá a Manfred Weber vezette Néppárt szlogenjére.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
Bárhogy is legyen, Várhelyi Olivér kiváló jelölt.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A Nyíregyházi Törvényszék szerdán rendelte el a körözést a lány ellen.
