A Liga Szakszervezetek szövetsége stratégiai tervben foglalja össze a régi-új Orbán-kormánnyal szembeni elvárásait és tárgyalásokat kezdeményez a Munka törvénykönyvéről és a sztrájktörvényről – jelentette be Gaskó István, a szakszervezeti szövetség elnöke a Liga május elsejei rendezvényén csütörtökön Budapesten.
Gaskó István szerint Magyarországon az utóbbi években, sőt az utóbbi két és fél évtizedben nem létezett hatékony érdekegyeztetési rendszer, nem voltak olyan felkészült és erős szociális partnerek, amelyek képesek lettek volna egyenlő partnerként kiállni tárgyalni a kormányzattal. Május elsejei rendezvényüket ezért „Utat a szakszervezetnek!” mottóval tartották. A Liga elnöke úgy vélekedett, hogy az eddigi kormányzati intézkedésekkel szemben – amelyek gyengíteni igyekeztek a civileket, a szakszervezeteket és a munkáltatókat is – minden eszközt biztosítani kell a szociális partnerek megerősödéséhez.
A szakszervezeti szövetség elsősorban a Munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását szeretné elérni, visszaállítani az eredeti állapotot – jelentette ki Gaskó István. Kifejtette: a kormány a válságból való kilábalás igényével érvelt, amikor az új, szerintük jelenleg „súlyos hátrányokat okozó” Munka törvénykönyvét elfogadta, illetve amikor a sztrájktörvényt módosította a parlament, és „kvázi elvették a sztrájk jogát a magyar munkavállalóktól”.
Mostanra a kormány is azt vallja, hogy az ország kilábalt a válságból, és beindult a növekedés, így a Liga elnöke szerint „ezt a két törvényt ezért vissza kell állítani”, és a többi, különféle szolgálati jogviszonyt szabályozó törvényt is. Ezután a jövedelmi viszonyokról, valamint az adó- és szociális ellátórendszerről is tárgyalni kell, mert bár a munkanélküliség csökkent, de a munkát keresőknek biztosított három hónap kevés, ezt hosszabbítani kell – hangsúlyozta Gaskó István, hozzátéve, hogy nagyvonalúbb szociális ellátórendszerre van szükség.
Szólt arról is, hogy csütörtökön, Magyarországnak az Európai Unióba való belépése 10. évfordulóján többen kételkednek abban, hogy a tagság jó-e a magyar társadalomnak, gazdaságnak, de Liga EU-párti, és azt szeretné, ha az európai uniós alapértékek Magyarországon is megmutatkoznának, és ezek előnyeit élvezni lehetne.
A Liga rendezvényén a szakszervezet ifjúsági szervezete, a Fiatalok Ligája szintén „Utat a szakszervezetnek!” mottóval egy performanszot adott elő, amelynek keretében progresszív adózást, a jövedelemcsökkentés megszüntetését, ifjúsági garanciát, adómentes diákhitelt, élhető életpályamodellt követeltek, és azt, hogy engedjenek utat a szakszervezeteknek, hogy ők is egyenlő partnerként tárgyalhassanak a munkáltatókkal és a kormánnyal.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
Az Európai Unió gazdasági versenyképességének jövőjét megalapozó sürgős cselekvési tervet fogadtak el a nyugati szövetségi rendszer legnagyobb találkozóján Budapesten.
Már a jövő héten véglegesíthetik a lendületes béremeléseket megalapozó hosszútávú bérmegállapodást: tényleg jön az ezer eurós minimálbér és az egymilliós átlagfizetés.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
