Vihar zúdul az országra, már a figyelmeztetést is kiadták (Videó)
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
A cigány fiatalok példaképei elsősorban a popkultúrából érkeznek, amire a televízió bír döntő hatással. A szegény régiók leszakadása egy belső Trianonnal ér fel, a cigány politikusok közül sokan díszcigányok és emberbőr-kereskedők. A bűnözéssel a cigány közösségeknek és a többségi társadalomnak egyaránt van dolga. Horváth Aladár, a Magyarországi Cigánypárt listavezetője válaszolt a Mandiner kérdéseire.
A párt névválasztása egyben állásfoglalás is a „roma” vagy „cigány” szóhasználat kérdésében?
Nem gondolkoztam még ezen. Magyarországon a cigány az összefoglaló neve azoknak az embereknek, akik magukat beásnak, lovárinak, vagy muzsikus cigánynak tartják. És egyben az a hagyományos névmegjelölés, amit a magyar kultúrában évszázadok óta használnak cigányok és nem cigányok.
Tehát ez önmegjelölés is.
Önmegjelölés is, igen. De politikailag korrektnek a romát tartom. Azért találtuk ki a Roma Parlamentet, a Roma Polgárjogi Alapítványt, mert a nemzetközi politikában a cigánynak van egy pejoratív felhangja. A nemzetközi politikában azt gondolják a roma értelmiségiek, hogy a cigányhoz nagyon sok előítélet tapad. A magyar kultúrában is a cigánymunka, cigánymeggy.
De ott a cigánymuzsika is, ráadásul a cigánymeggy elnevezésben sem érzek negatív felhangot. Az olyan meggy, amelyiknek sötétebb a színe.
Csenevészebb. Nem csak hogy sötétebb, hanem kisebb is.
Szinte biztos vagyok benne, hogy a színe miatt nevezik így, ebben nem érzek semmiféle bántó szándékot.
Pedig nem a színe miatt hívják így, hanem mert gyengébb minőségű, picit csenevészebb. De nincs ennek különösebb jelentősége, én felváltva használom a két megjelölést. A cigány azt jelenti, hogy érinthetetlen, a roma azt jelenti, hogy ember, semmi gond nincs ezzel.
A plakátjaikon fiatalokkal hirdetik magukat. Meg tudja-e mondani, kik a cigány fiatalság példaképei?
Tegnap (az interjú március 6-án készült – a Szerk.) Kunszentmiklóson, a kampánynyitó rendezvényünkön volt vagy kétszáz 15-20 év körüli fiatal, megkérdeztem őket erről. A következő neveket hallottuk: Caramel, LL Junior, Oláh Gergő, Leila, Palika. Ők a legfiatalabbak kedvencei, akik cigányos popzenét játszanak.
Kis Grofó nem volt köztük?
Kis Grofót nem kiabálták be. De valószínűleg ő is példakép. Tegnap nem kiabálták be, de valószínűleg ebben az is benne volt, hogy tegnap Leila volt velünk és Oláh Gergő. Tehát azok, akik a különböző kereskedelmi televíziók énekversenyein kitűntek, hétről hétre egyre magasabb színvonalat ütöttek meg és szorgalmukkal, tehetségükkel országos hírnévre tettek szert – ők mindenféleképpen rendkívüli népszerűségnek örvendenek a cigány fiatalok körében.
Akkor mondhatjuk azt, hogy a popkultúrából érkeznek a példaképek?
Igen. Itt elsősorban a televíziónak van óriási hatása. Ebből a szempontból nem lehet azt mondani, hogy egy autonóm, archaikus rétegből jönnének az ötletek.
A cigány politikusok között vannak olyan szereplők, akiknek általános az elismertsége, és példaképül szolgálhatnak?
Sajnos nincs erről felmérésünk. Szeretnénk egy saját közvélemény-kutató intézetet, és akkor lesz egy olyan ezer fős roma mintánk, amely reprezentálná a teljes magyarországi cigányságot.
Már a mostani kampányban?
Ez egy kampány utáni terv, aminek az a célja, hogy legyen képünk arról, hogy a különböző korosztályok miképp viszonyulnak politikához, gazdasághoz, társadalmi kérdésekhez.
Úgy gondolja, hogy az eddigi, a cigányságot célzó kutatások nem alkalmasak erre?
Nagyon komoly módszertani viták és konfliktusok vannak ezen a területen, elsősorban amiatt, hogy ki tekinthető cigánynak, Az, akit a kérdezőbiztos annak tart, vagy maga a cigány ember nyilatkozik erről? Mindig kettős könyvelés folyik, mert akik nem vallják magukat cigánynak a kérdezőbiztosnak, de a kérdezőbiztos annak gondolja őket, azokat asszimiláns cigánynak tekintik.
És a Magyarországi Cigány Párt minek tekinti őket?
Elsősorban magyaroknak.
Ezt értem. De lehet-e cigány, aki nem tartja magát annak?
Nagyon egyszerű: ha nekünk is azt mondja, hogy nem cigány, akkor mi sem tartjuk annak. Ha felvetődik a kérdés, hogy minek tartja magát, akkor lehet, hogy mást mond nekem, mint egy nem cigánynak. Itt van például a 2011-es cenzus. Nem azért van 335 ezer cigány ebben a népszámlálásban, mert 60 százalékkal nőtt a cigányok aránya tíz év alatt, ez elképzelhetetlen. Hanem azért, mert kampány folyt amellett, hogy vállald magad – az „Ide tartozunk”-kampányról beszélek –, hogy definiáld magad romaként. És voltak cigány emberek, akiket a rendszer bevont abba, hogy mint biztosok rögzítsék az etnikai adatokat. Ha egy cigány megy be abba a háztartásba, és megkérdezi, hogy minek vallod magad, kedves Józsi, akkor a megkérdezett szívesebben ,vállalja a cigány identitását, ha egy cigány ember kérdezi, mintha egy nem cigány ember kérdezné. Mi nagyon szeretnénk, ha pontos adataink lennének arról, hogy mit gondolnak az emberek azokban a kérdésekben, amikben mi politikai programot, törvénymódosítást, törvényjavaslatokat szeretnénk készíteni.
Ez egy fix panel lenne?
Igen. Az Iwiw jutott eszembe: amikor a kislányomnak volt 600 ismerőse, megkérdeztem, hogy szerinted hányan cigányok közülük? Azt mondta, hogy 90 százalék. Mondtam, hogy meg lehetne kérdezni őket, hogy van-e kedvük eljönni szavazni, mert az adatok azt mondják, hogy az első szavazóknak csak a 10 százaléka megy el.
A 10 százalékot általában az első szavazókra érti, vagy a cigány első szavazókra?
Általában. Valószínűleg a cigányok körében ez még kevesebb. Jóval kevesebb.
Nem lehet azt mondani, hogy a cigányoknak nincs képviselete a parlamentben, hiszen vannak roma képviselők. Korábban ön is parlamenti párt színeiben politizált, ehhez képest nagy váltás egy etnikai alapon szerveződő párt. Mi hozta ezt a változást?
Ami a kérdés első felét illeti, a válaszom az, hogy a cigányok úgy érzik, hogy nincs képviseletük a parlamentben, A néppártok érdekei nem esnek egybe a cigányok valóságos érdekeivel, merthogy alapvetően cigányellenesek – más kérdés, hogy mennyire valóságos az az általuk vélt cigányellenesség, amire a politikai programjaikat építik.
A baloldali és a jobboldali pártok egyaránt?
Igen, úgy a baloldali, mint a jobboldal pártok. Ebben nincs különbség. Kampányidőszakban egészen tisztességes dolgokat képesek mondani, aztán amikor hatalomra kerülnek, nem lesz összhangban az ígéret a valósággal. De visszatérve az etnikai politizálásra: én az aktuális hatalmi helyzettől, a hatalom és a cigányság viszonyától, és a saját hangulatomtól függően eléggé ingadoztam ebben a kérdésben. 1993-ban, amikor nem szavaztam meg a kisebbségi törvényt, az SZDSZ-szel egy picit megfagyott a viszonyunk. Úgy láttam, hogy a kormányrúdra aspirálva már nem hajlandók szorosabb együttműködésre a Roma Parlamenttel, illetve nem hajlandók egy radikálisabb cigányprogramot képviselni.
Az SZDSZ is csak a kampányidőszakban foglalkozott a cigánysággal?
Csalog Zsolttal megírtunk egy komoly programot, és erre azt mondták, hogy ez sok, ezt nem tudjuk vállalni. És azzal, hogy készültek a kormányzásra, világos volt, hogy egy hangját jobban megtaláló polgárjogi politikus nem nagyon fér már be a frakcióba. Föl volt adva a lecke, hogy párt- vagy cigánypolitikus leszek-e. Akkor a Roma Parlament úgy döntött, hogy pártot csinál, de nem tudtuk végigvinni, mert nem volt meg hozzá az igazi elszánás a vezetés részéről. Akkor azért mentem el Ózdra független jelöltként, mert megígértem, hogy Ózdon fogok indulni, akkor is, ha nincs mögöttem a Roma Parlament pártja.
Akkor nem járt sikerrel, és közben eltelt húsz év. Mi változott?
Normál esetben nincs szükség cigány pártra. Ha ez az ország európai típusú, igazi jogállam, ahol mindenkit magyarként kezelve azért dolgoznak, hogy egy erős közösség legyünk és egy nemzet, akkor nincsen etnokrácia, akkor nincsen nemzeti gőg és kirekesztés. De arra kellett rájönnünk, hogy sem a bal-, sem a jobboldalnak nem kellünk. Le is írtuk több helyen, hogy háromszor segítettünk hatalomra magát baloldalinak tartó, és háromszor magát jobboldalinak tartó pártkoalíciót, de magunknak még soha nem adtunk bizalmat. Most jött el az az idő, amikor azt mondják a cigány közösségek, hogy nézzük meg, ha már senki nem képvisel minket, milyen módon, milyen színvonalon tud képviselni minket egy cigány politikai erő.
2006-ban Csenyétén volt 152 szavazata az MSZP-nek és 1 a Fidesz-KDNP-nek. Aztán 2010-ben egy tiszabői szavazókörben 316 szavazata a Fidesz-KDNP-nek, 9 a szocialistáknak – meg 41 a Jobbiknak. Az MCP megjelenése hogyan módosítja ezeket az arányokat?
Hát ez ki fog derülni legkésőbb április 8-ára, hogy hogyan oszlanak majd meg ezek szavazatok Csenyétén vagy Tiszabőn. Én azt remélem, hogy ezeknek a többségét mi fogjuk elhozni. Éppen azért, mert az emberek 2010-ben az MSZP-ben csalódva szavaztak a Fideszre, akikben meg mostanra csalódtak – de önmaguknak még nem adtak bizalmat. A verseny most úgy áll, hogy szavazhatnak a kormánypártra, szavazhatnak az ellenzékre, szavazhatnak Farkas Flórián listájára és szavazhatnak a mi pártunkra.
Ellenzéki választásból azért több is akad.
Ez igaz, de ez lesz a négy legfontosabb. Ebből legkevesebb egyébként a Lungo Dromos lista lesz, 20 ezernél többen nem regisztrálják magukat.
Ez kevés lesz a nemzetiségi mandátumhoz, ha jól gondolom.
Alacsony részvétel mellett akár húszezer szavazat is elég lehet, de nem lehet tudni. Valószínűleg addig dolgoznak a Flóriék, míg áprilisra a húszezer fő meg nem lesz. (A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint végül 14.271-en regisztráltak romaként – a Szerk.)
Akkor a cigány szavazók körében elsősorban kivel versenyeznek?
A kormánypártokkal és az ellenzékkel. Szerintem mind a két oldalról körülbelül ugyanannyi szavazatot fogunk elhozni. És abban bízom, hogy az emberek el tudják képzelni, hogy igenis ülhet a parlamentben 8-10 cigány, akik egy képviselőcsoportot alkotnak, akik meg tudnak állapodni fontos kérdésekben a hatalommal, és akik el tudják érni például azt, hogy ha egy bármilyen párthoz tartozó képviselő cigányozik, akkor az egész parlament szembeszálljon vele, fölálljanak és azt mondják, hogy ezt nem engedheted meg magadnak. Akik el tudják érni, hogy olyan olyan szabályozás szülessen, ami képes megakadályozni, hogy a gyerekeink éhezzenek. Akik el tudják érni, hogy ingyenes legyen a közoktatás és az egyetem is; akik el tudjuk érni azt, hogy legyenek családi óvodák, családi bölcsődék, akik el tudják érni azt, hogy több tízezer cigány ember bionövényeket termeszthessen a saját földjén. Ma ezek álomnak tűnnek. Pedig csak az a kérdés, hogy a cigány emberek el tudják-e azt képzelni, hogy az Országgyűlésben ott legyen néhány cigány politikus, aki csak akkor szavazzák meg a költségvetést, ha mindezekhez a szükséges források benne lesznek.
Vannak olyan választókerületek, ahol győzhet, vagy legalább a második-harmadik helyre odaérhet a jelöltjük?
Szerintem Ózdon. Ha egységesen szavaz Ózdon a cigányság, akkor nyerhetünk. Vagy Sátoraljaújhelyen, de ott valamivel kisebb az esély. Másutt nem nagyon. De lesz néhány jelöltünk, aki a harmadik, negyedik, ötödik hely környékén lesz.
Támogatnák-e, hogy a bőrszínre, etnikai hovatartozásra vonatkozó információk megjelenjenek különféle állami nyilvántartásokban?
A bőrszín most is különös ismertetőjel. A származást nem tartjuk annak.
Csak azért kérdezem, mert közkegyelmet és a büntetések elengedését szeretnék az elmúlt három évben közlekedési bírsággal sújtott cigány emberek számára. Ez csak akkor működhetne, ha létezne ilyen nyilvántartás.
Azt gondolja, hogy a rendőrségen belül van egy ilyen nyilvántartás?
Nem. De mintha ez a programpont ellentmondásban lenne azzal, hogy ne legyen regisztrálva a szabálysértők vagy bűnelkövetők etnikuma.
Nem tartom kizártnak, hogy a rendőrségen belül most is regisztrálva van.
Nehezen tudom elképzelni, hogy ne lenne belőle nagy botrány, ha létezne efféle nyilvántartás.
Függetlenül attól, hogy van, vagy nincs, a rendőrök tudják, hogy kik a cigányok. És tömegével büntetik őket azért, mert nincs visszapillantó tükör, vagy mert nem a nem létező zebrán megy át az úton. Kétségtelenül van itt egyfajta ellentmondás. Összegyűjtöttem: Máriapócson, egy kicsi faluban három hónap alatt 40 cigányt büntettek meg, általában ugyanaz a rendőr. Ezekben az ügyekben lenne szükség közkegyelemre, különösen akkor, ha még bizonyítható is, hogy valamiféle rasszista rendőri visszaélésről volt szó.
Ez általában nagyon nehezen bizonyítható.
Arra gondolok például, hogy ha valahol nincsen zebra, és mégis büntetést kap emiatt.
Meg lehet vizsgálni az egyes eseteket, de ehhez nem kell mindenkit felmenteni, akit cigányként büntettek meg közlekedési szabálysértésért.
Ha egy cigány ember úgy gondolja, hogy a szabálysértés, rendőri vegzatúra és az ő származása között van összefüggés, akkor igenis regisztrálja magát cigányként az eljárásban! Mondja azt, hogy én cigány vagyok, és kérem jegyzőkönyvbe venni, hogy cigány emberként érzem sérelmesnek ezt a cselekményt. De a rendőrnek ne legyen joga eldönteni, hogy én cigány vagyok vagy nem.
Ez nem vezet sok esetben önfelmentéshez? Amikor az ember valamit vét a szabályok ellen, sokszor igyekszik kibújni a felelősség alól.
Nem enyhítő körülmény, hogy valaki cigány. Nem. Azt gondoljuk, hogy a rendőr felé legyen ez egy egyértelmű jelzés, hogy az ő intézkedése más elbírálás alá esik akkor, ha fennáll a gyanúja annak, hogy rasszista indíttatású cselekedetet hajtott végre. Ezek el is hangzanak egy-egy ilyen konfliktusban, általában úgy, hogy „azért teszi ezt velem, mert én cigány vagyok?”. És van, amikor megmondja a rendőr, hogy igen. Előfordul.
De sok olyan esetben is elhangzik, hogy „csak azért, mert cigány vagyok?”, amikor valóban elkövette az illető, amivel gyanúsítják.
Persze, van aki ezt önvédelmi eszközként használja, de természetesen az etnikai hovatartozás nyilván nem enyhítő körülmény.. Itt sokkal inkább arról van szó, hogy a különböző hatósági emberek bizonyos helyzetekben a cigány embereket megalázzák, a rendőrök néha bizony meg is verik-, és ezeknek az ügyeknek a túlnyomó része következmények nélkül marad.
Ez kétségtelen, de olyan konfliktusokat is hosszasan lehetne sorolni, ahol nem a cigányokat verik, hanem fordítva.
Rendőröket?
Adott esetben rendőröket is.
Én nem tudok ilyen esetről az elmúlt időszakban. De lehet, hogy volt, és akkor ez egy nagyon súlyos bűncselekmény.
Egyetértenek-e azzal, hogy a bűnözés nagyon komoly probléma a cigányság életében? Van valami koncepciója a pártnak, hogy mit lehet tenni ez ellen?
Önáltatás lenne azt állítani, hogy a bűnözés nem súlyos gondja a cigányságnak.De ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy alapvetően a jelenlegi társadalmi viszonyok szülik ezt a problémát. Azért kockázatos erről beszélni, mert önjelölt roma vezetők is hajlamosak etnikai jellegzetességként beszélni a kriminalitásról – holott ez a jól ismert náci nóta a cigánybűnözésről. Szögezzük le: a nyomor, az esélytelenség, a társadalmi mobilitás hiánya, és a közösségek felbomlása vezet a bűnözéshez. Úgy gondoljuk, hogy a megoldásnak van egy olyan része, amit nekünk kell elvégezni, és van egy olyan része, amit a társadalom egészének. A Cigánypártnak az a felfogása erről, hogy minél erősebb egy közösség, annál kisebb a bűnözés, annál kevésbé fordul elő. Ezért erős cigány közösségeket kell alkotni, illetve támogatni kell a működő közösségek fennmaradását, megerősödését. Amikor még voltak tisztességes kriminológiai kutatások, azok azt mutatták, hogy a működő cigány közösségekben alacsonyabb volt a bűnözési arányszám, mint a felbomlott közösségekben. Egyértelmű, hogy a gettósodás ebből a szempontból is tragikus következményekkel jár. Tehát ha ezen a fronton valami előrelépést akarunk, akkor a szegregátumok tömeges felszámolására van szükség. Nekünk ezt kell követelnünk, akkor is, ha ennek ma eléggé kicsi a valószínűsége. És hogy mennyire lehetséges újrateremteni a cigány közösséget egy lepusztult világban? Elismerem, ez nagyon kétséges. Ez a leghatalmasabb munka, ahol minden szóba jöhető erőt mozgósítanunk kell.
Újrateremtésről beszél, tehát ezek valamikor létező közösségek voltak, amelyek valamiért szörnyű állapotba kerültek, vagy pedig új közösséget kell létrehozni?
A telepek, gettók mesterségesen létrejött, vagy létrehozott közösségek – sok esetben valójában alig többek, mint felbomlott, anómiában működő csoportok. De tegyük hozzá, a legdurvább gettósorok közegében, a cigánytelepeken is működnek értelmes, normális közösségek, családok egymással értelmes életet élnek. És vannak olyan részei is ennek a világnak, amelyek teljes mértékig az erőszakra és a farkastörvényekre alapulnak.
Van onnan kiút azok számára, akik azt látják, hogy azok élnek jól, akik különféle illegális dolgokkal foglalkoznak? Ha ennek a tengődés és a nehéz sors az alternatívája, akkor hogyan lehet ebből kimozdítani akár egy-egy embert is, nemhogy tízezreket?
A leglepusztultabb helyzetekben, a legszegényebb közösségekben, a legelhagyatottabb régiókban meg kell teremteni a normális ellátórendszert. Biztosítani kell a hozzáférést a védőnőktől kezdve, az óvodákon és az iskolai szolgáltatásokon át, a szociális és az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférést, hogy normalizáljuk, hogy civilizáljuk a viszonyokat. Tehát itt civilizációs lépést kell tennie az államnak: ma sokan nem akarják látni, hogy Magyarország a peremvidékekről, leszakadó térségekről való lemondással éppen egyfajta „belső Trianont” szenved el. Az ország egy jelentős része kiszakadt Európából, kiszakadt a modern civilizációból, és a harmadik világba csúszott le.
Mennyi ebben az állam felelőssége, és mekkora ezeknek az embereknek, ezeknek a közösségeknek a szerepe?
Alapvetően állami kötelezettség, hogy a gyerekek ugyanolyan színvonalú szolgáltatást kapjanak az iskolában, mint a többség. Nekünk az a dolgunk, hogy azt mondjuk ezeknek az embereknek, hogy ehhez jogod van. Jogod van egészséges, normális körülmények között nevelni a gyereked, de ezért tegyünk is. Van egy csomó dolog, amit meg lehet csinálni. Az, hogy egy cigánytelepen legyen játszótér, legyenek normális, tiszta utcák, azt azoknak kell elérni, akik ott élnek. Ha egy ilyen településrészen kialakul egy normális közösség, az a többieket is húzza magával.
Tud ilyen példákat mondani?
Mindenütt ott vannak az országban. Ha ezeket erősítjük, ezek az emberek azt tudják mondani, hogy tegyük rendbe azt a területet, azt a falurészt, azt az utcát, ahol élünk. Hogy vigyázzunk azokra a gyerekekre, akikre a családjuk nincs elég figyelemmel, és ne engedjük, hogy az állam nevelje a gyerekeinket, hanem mi a közösségünk nevelje őket. Ha azt mondjuk, hogy vegyük észre, melyik gyerek a tehetségesebb, és ha nem kap ösztöndíjat, akkor próbáljuk magunk előteremteni a kollégium díját. Mert ha van egy erősebb közösség, és mi ezen akarunk dolgozni, akkor a dolgoknak egy részét meg tudjuk oldani. Még azt is akár, hogy egy közösség megfogja annak a kezét, aki véteni akar a közösség érdekei, az általános törvények és normák ellen. Egy erős közösség meg tudja fogni a kezét, mert azt tudja mondani, hogy öregem, ha valami bűnt követsz el, akkor azzal az egész közösségünkre üt vissza. Ez a dolog egyik oldala. A másik, hogy tudjuk-e jelezni, ha minden életlehetőséget bezárnak előttünk. A gombázás is tilos, a lomizás is tilos, és minden egyéb. Itt ez az alapvetően beszorított, bezárt helyzet és a többség mégis azt várja el, hogy mi oldjuk meg a saját problémáinkat, mert neki nincsen hozzá energiája, nincsen több pénze, adója. De közben ez a cigány ember már lomizni sem járhat el, már a mások hulladékát sem gyűjtheti össze, hogy eladja. Nem mehet el gombászni az erdőbe, nem mehet el már a fagallyakat sem összegyűjteni, mert az tilos.. Ebből a helyzetből kell nekünk kimászni. Ebből a helyzetből kell a Cigánypártnak azt mondani, hogy le akarunk ülni a hatalommal tárgyalni, mert ez a helyzet robbanásveszélyes. Csoda, hogy eddig nem történt meg a robbanás. Őrült és súlyos robbanásos helyzetek. Tudjuk, hogy a tárgyalásnak az a feltétele, hogy minket a hatalom egységes erőként tudjon elfogadni. Ha van egy olyan cigányság Magyarországon,amelyik két-háromszázezer fővel egységesen tud szavazni, és, fölhatalmaz embereket arra, hogy az ő nevükben politizáljanak, akkor ez a politikai erő tud tárgyalni a hatalmon lévőkkel arról, hogy mi mit látunk problémának és hogyan lehetne föloldani az elnyomást, hogyan lehet megszüntetni a cigányellenes rendelkezéseket, hogyan lehet megteremteni a feltételeit a munkához való hozzájutásnak, hogyan lehet állami programmá emelni azt, hogy a cigány emberek foglalkoztatottsága is azonos legyen a többségével.
Ha 100-150 ezer ember, a választók néhány százalékának támogatását össze tudja szedni a párt, akkor már ez is kellő legitimitást fog adni egy ilyen fellépéshez?
Igen, azt gondolom.
Nem is a bejutás a cél?
De, a bejutás a cél. A cél az, hogy a cigány és a nem cigány emberek békében éljenek és legyen olyan hiteles politikai képviselete a cigányságnak, amellyel úgy tud tárgyalni a hatalom, hogy ezek komoly emberek, hogy ezek mögött tényleg valósságos támogatottság áll. Nyilván a legszegényebb cigány emberek azok, akik a legtöbb segítségre szorulnak. Leginkább ők várnak valamifajta valódi képviseletre, szemben az ilyen díszcigányokkal és bőrkereskedőkkel. Mármint emberbőr-kereskedőkkel.
Ez a díszcigány minden politikusra érvényes? Kijár ez a jelző például Járóka Líviának is?
Járóka Líviára a néma lány vagy néma asszony jelző illik leginkább. Már egy-másfél éve, hogy magyar politikai kérdésekben nem szólal fel. Ő nagy csalódás. Farkas Flórián két év alatt 15 percet tudott beszélni a parlamentben. Tragédia, hogy amikor havonta fasiszta beszéd hangzik el a cigányokkal szemben, erre nincsen válasz, még a jobbikos kérdezi meg, hogy hol van Farkas Flórián. Nagyon rosszul értelmezett politikafelfogás az, hogy az a cigány a jó cigány, amelyik csöndben van, és amelyik tűri a rasszista beszédet. Ez nagyon rossz felfogás. Miért nem lehet nyíltan és világosan beszélni ezekről? Miért nem lehet a tiszta, erkölcsös embereknek utat engedni?
Mi a véleménye Osztolykán Ágnes tevékenységéről?
Pozitív.
Ő nem tartozik a díszcigányok közé?
Nem. Ágnes tisztességesen ellátta négy éven keresztül a feladatát, mint oktatáspolitikus.
És mint cigány képviselő?
Mint cigány képviselő, nagyon keveset tett. Inkább reprezentatív funkciója volt a pici romani dizájnos ruhájával, nem nagyon szólalt fel cigány ügyekben. Amikor meg igen, akkor csak sértett pozícióból, ami hiba volt, még akkor is, ha a jobbikosok éppen megalázták vagy megbántották. Ilyenkor éppen nem neki kellett volna megszólalnia, hanem a nem cigány képviselőknek.
A Cigánypárt alapállása nem sérelmi?
Nem. Mi is tele vagyunk hibákkal, mondják meg az arcunkba! Ne legyen velünk senki áltoleráns! Osztolykán Ágnesé egyébként egy nagyon szép és drámai történet. Én voltam az, akit megkeresett politológushallgatóként egy táborban, és én hallottam, amikor azt mondta, hogy „azért vagyok boldog, mert most vagyok először többségben”. Nagy fejlődési pályáját járt be, az asszimiláns cigánylányból öntudatos cigány politikusnővé vált. Nekem ebben van egy pici munkám, és erre büszke is lehetek. Mint ahogy Járóka Lívia is nagy történet. Nagy lélek és sok munka. És amikor elkezdte a roma stratégiát megcsinálni, azt kérte tőlem, hogy csináljunk neki egy anyagot. Akkor Boós Tibi barátommal szépen leírtuk, hogy mit gondolunk mi az európai roma paradigmákról. És ott mindenki tudta, az egész Fidesz-vezetés, hogy ezt mi írtuk. Azt mondták, hogy rendben van. Ha ők tudják, akkor ők tudják.
A szomszédos országokban élő, magyar identitású és magyarul beszélő cigánysággal van intézményes kapcsolatuk?
Van. Elmentünk Erdélybe, és az ottani cigány szervezetekkel és pártokkal együttműködési megállapodást kötöttünk. Ígéretünk van arra, hogy a kettős állampolgárságú cigányok ránk szavaznak.
Sokan vannak?
Csak becslések vannak, azt mondták, hogy körülbelül 5-8 százaléka lehet a négyszázezer új állampolgárnak – akkor az olyan 20-30 ezer ember.
Mennyire van jelen a cigány közgondolkodásban ez a kérdés? Itt nem is kettős, hanem hármas meg sokszoros identitásokról beszélhetünk.
Ez a kelet-európai cigány identitás nagyon unikális dolog és nagyon szép történet. Egy csomó kultúra, egy csomó érzés, egy csomó kapcsolat. Tudnék mondani rengeteget, a családomról is. Hogy mit jelent kelet-európainak lenni, azt nagyon tudják a cigányok és a magyarok. Itt, a Kárpát-medencében ez a kettős és többes identitás nagyon nyugodttá, együttműködővé és termékennyé tudná tenni a helyzetet. Mi azt gondoljuk, hogy a Cigánypárt az erdélyi, felvidéki cigány és nem cigány emberekkel nagyon komoly kapcsolatokat fog kiépíteni. Tehát ha normálisan működik ez a dolog Magyarországon, akkor egy cigány párt lehet – éppen a kettős és többes identitásból adódóan – a békehozó.
*
(Az interjú leiratát Kiss Brigitta készítette.
Fotó: Réti Bori)