A Kúria felülbírálta az alsóbb szinteken hozott döntést egy Hajdú-Bihar megyei plakát-ügyben és megállapította: a plakátok villanyoszlopon való elhelyezése nem sérti a választási eljárási törvényt, a közlekedési törvény pedig nem vonatkozik a választási plakátokra, hiába született erről kormányrendelet.
A plakátok villanyoszlopon való elhelyezése nem sérti a választási eljárás szabályait, így emiatt a választási bizottságok nem állapíthatnak meg jogsértést – áll a Kúria végzésében, amit egy Hajdú-Bihar megyei választási plakát-kihelyezéssel kapcsolatban hozott.
Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély kifogást nyújtott be a berettyóújfalui választási bizottsághoz, mert egy villanyoszlopra választási plakátokat helyeztek el. A választási bizottság helyt adott a kifogásnak, megállapította, hogy a képviselőjelölt plakátjának elhelyezése megsértette a reklámtáblák, reklámhordozók közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletet, és így a választási eljárási törvényt. A jogsértés tényének megállapítása mellett eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől. Az ügy fellebbezés nyomán a Nemzeti Választási Bizottsághoz került, amely helybenhagyta az oevb határozatát.
A kérelmező ezt követően bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, kérve a határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a kormányrendelet nincs összhangban az alaptörvényben is elismert véleménynyilvánítási szabadsághoz való joggal és a választhatóság jogának gyakorlásával, és azt állította, a választási plakát elhelyezése a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog védett gyakorlása körébe esik. A Kúria végzésében megváltoztatta az oevb és az NVB határozatát, és a kifogást elutasította. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
A Kúria végzésében arra mutatott rá – ellentétben az NVB határozatában megfogalmazottakkal szemben –, hogy a választási plakát elhelyezésére vonatkozó szabályokat a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) választási kampányról szóló fejezete tartalmazza. A választási plakát tekintetében a törvény azt az általános szabályt rögzíti, hogy a plakát a kampányidőszakban – meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. A Kúria szerint ez a szabályozás összhangban áll az Alkotmánybíróság határozataival, amelyek szerint a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre – amelynek egyik eszköze a plakátok készítése, elhelyezése –, valamint, hogy a választási kampány a véleménynyilvánítás szabadságának megnyilvánulási formája.
A választási eljárási törvény helyes értelmezése szerint a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. rendelkezései az irányadóak. A választási szervek az e rendelkezéseknek való megfelelést vizsgálhatják, míg a közúti közlekedési szabályok, továbbá a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat nem alkalmazhatják, tekintve, hogy a Ve. egy zárt szabályrendszert alkot – hangsúlyozta a Kúria.
A Kúria emlékeztet rá: a Ve. rendelkezik az egyes építményeken való plakátelhelyezéshez nélkülözhetetlen tulajdonosi, bérlői, vagyonkezelői hozzájárulás szükségességéről, a meghatározott célú, így műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból indokolt közterületeken érvényesülő önkormányzati rendeleti tilalomról, az önálló hirdető-berendezés és óriásplakát elhelyezéséhez kapcsolódó közterület-használatra vonatkozó szabályok alkalmazásáról. Tiltja a jogszabály azt is, hogy a plakátok egymást eltakaró, fedő kihelyezését és előírja, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható.
A választási szervek által alkalmazott, a közúti közlekedésről szóló törvény (Kkt.) a reklám célú berendezések esetében tiltja a villanyoszlopon való elhelyezést, de a Kkt. a reklám célú berendezés fogalmát nem határozza meg, így nem vonja szabályozási körébe a választási plakátot. A kormányrendelet ugyan pontosítja ezt a fogalmi kört, abba beleérti a választási plakátot is, azonban e rendelkezés alkalmazását a Ve. nem teszi lehetővé, így a korlátozás nélküli elhelyezés főszabályát e rendelkezés sem ronthatja le – olvasható a Kúria végzésében.
Ezek alapján a Kúria megállapította, hogy a plakátok villanyoszlopon való elhelyezése nem sérti a választási eljárási törvényt, így emiatt jogsértés megállapítására és az attól való eltiltásra nem kerülhet sor.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A gyanúsítottaknak felrótt cselekményért 5 évtől 30 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Már harmadszor.
Nyolc sportoló fordult bírósághoz, miután a 2022-es Világjátékokon elért eredményeikért nem kapták meg a kormányrendelet által biztosított jutalmat.
Az alelnök elmondta, hogy a Mi Hazánk álláspontja szerint „egy politikusnak minden tette következményét vállalnia kell”
A Faktum elemzése szerint szeptember közepén Berlinben plakátok toboroztak önkénteseket az Ukrán Nemzetközi Légió nevében, miközben a kampány eredete és jogszerűsége homályos maradt.
Ezúttal az Economx és az Index veszített az Alkotmánybíróság előtt.
Hankó Balázs „lopakodó, sunyi hatáskörelvonásnak” nevezte az Európai Bizottság túlterjeszkedését.
Az üzlet közleménye szerint a Lidl haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket, együttműködve a hatósággal.
