Amikor Putyin Oroszországa még „nagyon fejlett demokrácia” volt

A manapság az Oroszország, az orosz befolyás ellen megafonokkal és kurucos kardcsörtetéssel támadó Összefogás nagy visszatérője, Gyurcsány Ferenc a maga részéről 2008-2009-ben lazán összerúgta a port az EU-val a Nabucco versus Déli Áramlat ügyében, melyről praktikusan csak annyi volt a véleménye: „önök gyorsabbak voltak”. Hogy is szólt akkor az MTI híre?

„»Önök gyorsabbak voltak, mint a Nabucco«(a tervezett közös európai gázvezeték) – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz államfőnek csütörtökön Moszkvában, a Déli áramlat gázvezeték magyarországi szakaszáról való megállapodás aláírása előtt orosz hírügynökségi jelentés szerint. A magyar kormányfő egyetértett abban Putyinnal, hogy az energetika fontos szerepet játszik az orosz-magyar együttműködésben. Gyurcsány Ferenc azt mondta az aláíráskor, hogy Magyarország kész támogatni a Nabucco vezetéket, de úgy véli, a Déli áramlat előbb épül meg.”

Persze az EU bénázott a Nabuccóval, Gyurcsány játszotta a Kállai-kettőst, az Unió pedig megorrolt rá emiatt. Egy Kállai-kettősnél a győztes fél fogja megbocsátani a kétkulacsos politikát, aki hoppon marad, az meg morog (az EU jelentős államai is különösebb szívbaj nélkül üzletelnek az oroszokkal, elég, ha csak a volt német miniszterelnök, Gazprom-Gerd esetére gondolunk, aki egyenesen „hibátlan demokratának” nevezte Putyint).

Gyurcsány mindezt azokban az időkben tette, amikor már túl voltunk Oroszország grúziai hadműveletein (ezt nevezte Orbán Viktor nyers erőpolitikának és birodalmi szemléletnek, ugye), és amikor Ukrajna nagy gázár-vitákba keveredett a Gazprommal, s azt számolgattuk, mekkora tartalékunk van, ha esetleg a ruszkik elzárják a csapot (ami aztán egy éven belül be is következett). 2009-ben Putyin felszólította az EU-t, hogy nyújtson segítséget Ukrajnának, tulajdonképpen fizesse ki Kijev gázszámláit. Ekkoriban a New York Times arról cikkezett, hogy Magyarország egyre jobban függ Moszkvától, Gyurcsány és Medvegyev pedig a kapcsolatok még szorosabbra fűzéséről beszélgetett. Gyurcsány már 2007-ben azt mondta Putyinnak Moszkvában, hogy Oroszország „nagyon fejlett demokrácia”. Ennek a találkozónak a kapcsán az orosz lapok imádták a miniszterelnököt, a nyugati sajtó viszont az EU közös energiapolitikájának elárulásával vádolta őt.

Gyurcsány Ferenc 2008-ban azt mondta: a Déli Áramlatról szóló magyar-orosz megállapodás ügyében a Fidesz régi keletű oroszellenességének ad hangot, közben pedig túljátssza az Amerika-barát szerepet, ezzel kompenzálva a 2001 szeptemberében a Fidesz és az Egyesült Államok között megroppant viszonyt. Miniszterelnökként Bajnai Gordon isarról beszélt a Déli Áramlat szerződéseinek aláírásakor, hogy a Gazprom-féle újabb gázvezeték az egyik reális és komoly lehetősége a magyar energiaellátás diverzifikálásának, ami körülbelül annyira meggyőző, mint hogy Paks orosz bővítése növelni fogja Magyarország energiafüggetlenségét.

A magyar kormányok Kelet-Nyugat viszonylatban folytatott Kállai-kettősei azóta is folytatódnak, ahogy az egyes pártok vezetői is nagyon másként beszélnek és cselekszenek orosz-ügyben, attól függően, hogy éppen kormányon vagy ellenzékben vannak-e (sőt, egy adott kormányzati cikluson belül is változhat a hozzáállás, gondoljunk csak arra, hogy a magyar állam 2011-ben kiszorította a nem feltétlenül baráti szándékú orosz olajcéget a Molból). Hol az olaj, hol a gáz, hol az atom témája kerül elő – függésünk mindenesetre tagadhatatlan marad.