Megvizsgálná a többes ajánlásokat az NVB

A Nemzeti Választási Bizottság a pártlisták magas száma miatt megvizsgálná a többes jelöltállításra vonatkozó statisztikákat, ezért kimutatást kért a Nemzeti Választási Irodától arról, hányan tettek többes ajánlást, illetve hány ajánlást tettek a több jelöltet ajánló választópolgárok.

Litresits András MSZP-delegált azt mondta, a törvény ugyan lehetővé teszi azt, hogy egy választópolgár több ajánlást is tegyen, ám szerinte a pártlisták magas száma miatt indokolt lehet a vizsgálat. Utalt arra, hogy jelenleg – egyelőre nem jogerősen – 18 pártnak van országos listája.

A delegált szerint elfogadhatatlan, hogy az országos listát állító pártok egy része eddig „közéleti tevékenységet érdemben nem gyakorolt”, mégis van listája, azaz szerepelhet majd a listás szavazólapon.

Litresits András azt mondta, miután megkapták az NVI-től a kimutatást, indítványozni fogja az ajánlóívek és az azokon szereplő többes ajánlások összevetését is, különös tekintettel arra, hogy az íveken szereplő aláírások megegyeznek-e. Véleménye szerint az ajánlások ellenőrzésekor az aláírásokat is össze kellett volna vetni a központi nyilvántartásban szereplő aláírásmintákkal, így kiszűrhetők lettek volna az esetleges visszaélések.

Közölte, úgy látja, a pártlisták nagy száma a pártfinanszírozási törvénynek köszönhető. Szerinte egyes pártoknál „adott esetben százmillió” forint közpénz megszerzéséről lehet beszélni, ami „kéthetes ajánlásgyűjtés alapján teljesen nonszensz”. Szerinte az NVB felelőssége, hogy a többes ajánlások ügyét tisztázza.

A Nemzeti Választási Bizottságnak egyébként péntektől vasárnapig háromszáz fellebbezési ügyet kellene elbírálnia, mert az új választási törvény értelmében mind a 106 egyéni választókerületi bizottság által hozott határozattal szembeni fellebbezést az NVB-nek kell elbírálnia másodfokon. A korábbi választásokon a másodfokon eljáró bizottságok a területi, azaz a megyei, illetve a fővárosi bizottságok voltak.

A bizottság elé több, az érvényes ajánlások számát vitató, valamint az ajánlóívek leadásával kapcsolatos bírságolási ügy is került. Ez utóbbi lényege, hogy az egyéni választókerületi bizottságoknak azokra a pártokra és független jelöltekre kellett bírságot kiszabniuk, amelyek nem vitték vissza határidőre – hétfő délután 4 óráig – az ajánlóíveket a választási irodákhoz. Az e határozatokkal szemben benyújtott fellebbezéseket az NVB elutasította az objektív felelősségre hivatkozással. A törvény ugyanis nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy az ajánlóíveket milyen okok miatt nem vitték vissza. 

A testület a legtöbb fellebbezést egyáltalán nem is vizsgálta érdemben, mert a kérelmezők azokban nem jelölték meg a konkrét jogszabálysértéseket.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője pénteken az MTI-vel azt közölte: összesen mintegy 1,86 milliárd forintra büntették az ajánlóíveket időben vissza nem adó pártokat és független jelölteket az országgyűlési választókerületi bizottságok. Tájékoztatása szerint az irodák több mint 478 ezer ajánlóívet adtak ki, ebből mintegy 37 ezret nem hoztak vissza a jelöltek, illetve a nekik ajánlásokat gyűjtő pártok a jelöltbejelentésre nyitva álló hétfő délután 4 órai határidőig. Amennyiben az érintettek nem fizetik be a bírságokat, akkor az adóhatóság jár majd el a behajtási ügyekben.