Fidesz: A kárpátaljai magyarok biztonságban vannak, rendkívüli ülés nem lesz

A külügyi és nemzetbiztonsági bizottság együttes ülése csak részben volt zárt, Martonyi János ugyanis azt kérte, hogy nyílt ülésen szólalhasson fel. Az ülés után tartott sajtótájékoztatón a külügyi bizottság elnöke, Balla Mihály elmondta: nem helyes az orosz-ukrán konfliktust és az Európai Unió megoldáskeresését kampánytémává tenni. Az a lényeg, hogy a biztonságot a szolgálatok szavatolni tudják, ebben a kérdésben komoly és mély tájékoztatást kaptak a zárt ülésen.

A bizottsági elnök azt mondta, változékony a helyzet, de bíznak abban, hogy békés megoldás születik. Balla Mihály a magyar hatóságok felkészülését megfelelőnek értékelte mind a határ biztonsága, mind bármilyen rendkívüli eseményre való felkészülés tekintetében.

A gázellátással összefüggő kérdésre válaszolva azt mondta, nem kell aggódni, az országnak vannak tartalékai, és más csatornákon is beszerzi ezt az energiahordozót.

Kérdésekre elmondta, hogy a paksi szerződésről csak a nyílt ülésen volt szó, míg a szerződés felmondásáról szóló, a baloldali összefogás által benyújtott országgyűlési határozati javaslatról nem beszéltek. Arra a kérdésre, hogy támogatna-e egy rendkívüli parlamenti ülésnapot az ukrán válság miatt, Balla Mihály közölte, a külügyi bizottság elnökeként nem lát olyan eseményt, ami ezt indokolná.

A külügyi bizottság LMP-s alelnöke, Ertsey Katalin az ülést követően azt mondta: az elhangzottak megerősítik az LMP értékelését az ukrán válságról: Magyarország számára a helyzet nyugodtabb fázisba lépett, de „Krímre Európa már keresztet vetett”. Hozzátette: ez nem az a helyzet, mikor Oroszországgal bármiféle szerződést aláírhatna Magyarország.

Ertsey szerint 1945 óta nem volt olyan súlyos fenyegetés Európában, mint most, és az LMP helyzetértékelését nem cáfolta semmiféle, az ülésen elhangzott információ. Mint mondta, az elhangzottak megerősítették azt, hogy Magyarország számára a helyzet nyugodtabb fázisba lépett, nincsenek lényeges a menekülteket, a kárpátaljai magyarokat érintő kérdések, amelyek miatt aggódni kellene, de ez nem jelenti azt, hogy a helyzet rendeződött. 

Felmerült Paksi Atomerőmű bővítésének kérdése is és az LMP álláspontja megerősödött, vagyis semmiféleképpen nem lehet továbbvinni a szerződés ügyét – mondta, hozzátéve: „ez a helyzet nem az a helyzet, mikor Oroszországgal bármiféle szerződést aláírhatunk”. Az LMP által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésről közölte, választ várnak szocialistáktól arra, hogy támogatják-e a kezdeményezést az aláírásukkal.

Ertsey Katalin elmondta, azt kérte Martonyi János külügyminisztertől, hogy a csütörtöki az észtországi Narvában tanácskozáson – ahol az északi, a balti és a V4-országok külügyminiszterei találkoznak – próbáljon meg felzárkózni ahhoz az aktivitáshoz, amit Lengyelország külügyminisztere, Radoslaw Sikorski mutat.

Mesterházy Attila azt közölte: a baloldali összefogás pártjai támogatják az LMP által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés összehívását az ügyben. A szocialista pártelnök arra is utalt, hogy a Jobbik támogatását nem fogadnák el az ügyben, de „a Jobbik hallgat is ebben a kérdésben és látványosan oroszbarát politikát képvisel”.

A rendkívüli ülés kezdeményezéséhez a képviselők ötödének aláírása szükséges, jelenleg 77-é, mivel a Ház 381 tagú. A baloldali összefogás pártjainak és az LMP-nek együtt 72 képviselője van, de van még kilenc független képviselő. Mesterházy Attila elmondta, a rendkívüli ülés napirendjére javasolják azt a kedden benyújtott határozati javaslatukat, amely az ukrán nép törekvéseinek támogatására, az Oroszországgal a paksi erőmű bővítéséről kötött egyezmény felmondására és a hazai gáztározók feltöltésére kéri a kormányt.