A kormányzat működését bírálva kijelentette: a ciklus elején a kabinet hat sarokkövet fektetett le „és mind a hat sarokkőben felbotlott”. Bírálta az egykulcsos adórendszert, a kormányzati megszorító csomagokat, a beruházások elmaradását és azt, hogy az épületfelújítási programra 500 helyett csak ötmilliárd forintot fordítottak.
Az államadósság ellen hirdetett szabadságharcban „Orbán Viktor úgy tűnik, hogy egy kiadós vereségre áll” – közölte.
Arról is beszélt, hogy a kabinet három tucat új adót vezetett be, nem oldotta meg a devizahitel-válságot, miközben a beígért elszámoltatás helyett a „korrupció legalizálása” történt meg. Egyúttal a társadalom egyik legnagyobb tragédiájának nevezte a fiatalok külföldre vándorlását.
Hangsúlyozta, hogy nem céljuk kormányra kerülni, de felsorolta, hogy mit tennének kellő választói felhatalmazás birtokában. Csökkentenék a társadalmi különbségeket, a tudásba fektetnének be, növelnék az oktatásra fordított összegeket, megszüntetnék a tandíjat és a hallgatói szerződéseket. Emellett hitelprogramot kínálnának fiatal gazdáknak, több száz milliárd forinttal töltenének fel egy zöldberuházási alapot, munkahely-teremtési programot indítanának, végrehajtanának egy célzott járulékcsökkentést, háromkulcsos adórendszert vezetnének be, ahol a minimálbér adómentes és megvalósítanának egy „ökológiai adóreformot”.