Összefogás: Paks biankó csekk

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke szombaton sajtótájékoztatón azt mondta: az embereknek az összefogás vasárnapi tüntetésén ki kell nyilvánítaniuk, hogy nem adtak felhatalmazást az „Orbán-Putyin-paktumra”, és népszavazást akarnak a Magyarországot évtizedekre pénzügyi és energiafüggőségbe taszító egyezségről. A politikus hozzátette: újból beadta népszavazási kezdeményezését, amelyet Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke csütörtökön formai okból elutasított.

Szerinte ugyanakkor a társadalomnak is kifejezésre kell juttatnia a szombati demonstráción, hogy beleszólást kér a döntésbe. Hangsúlyozta: a parlamentnek benyújtott egyezmény szövegéből nem derül ki, mekkora eladósodást jelentene az erőmű bővítése, az államnak mekkora kamatot kellene fizetnie és milyen futamidővel, az egyezmény kihirdetése biankó csekket adna a kormánynak a további megállapodások megkötésére.

A DK szerint Paksról szól a választás

Molnár Csaba, a DK alelnöke azt mondta: az „Orbán-Putyin-paktum” közjogilag, energetikai szempontból, pénzügyileg és erkölcsileg is elfogadhatatlan, a legfontosabb részletei pedig titkosak. Hozzátette: a vita nem az atomenergia alkalmazásáról szól, hanem Magyarország kiszolgáltatottságáról, eladósításáról és a korrupcióról. Szavai szerint az államadósság a GDP 90 százaléka fölé emelkedne az orosz hitellel, az energia ára pedig jelentősen emelkedne a beruházás miatt már rövid távon is. Nesze neked rezsicsökkentés, nesze neked államadósság-csökkentés, fogalmazott.

A DK alelnöke azt mondta: az április 6-ai parlamenti választásnak politikai értelemben olyan népszavazássá kell válnia, amely az „Orbán-Putyin-paktumról” szól. A politikus - aki energiaügyi miniszter volt 2009-ben, amikor a parlament az ő javaslatára felhatalmazást adott az erőműbővítés előkészítésére - kifejtette: tárgyaltak az oroszokkal, de semmilyen szerződést nem kötöttek. Az említett parlamenti határozat csak az előkészítésre, azaz például hatástanulmányok elkészítésére jogosította fel a kormányzatot. Se a miniszterelnököt, se az intergalaktikus űrkirályt nem hatalmazta fel viszont szerződés aláírására, fűzte hozzá. Azt is mondta: terveik szerint a bővítésre nemzetközi tendert írtak volna ki, de az Orbán-kormány nem végezte el az előkészítő munkát, így az sem tudható, szükség van-e új blokkokra.

Az MSZP-nek a bővítés módjával van baja

Józsa István szocialista frakcióvezető-helyettes kifejtette: valóban versenyelőny, hogy a jelenlegi blokkokat az oroszok építették, de ebből Magyarország csak akkor profitálhatott volna, ha lett volna verseny a bővítés kivitelezéséért. Az MSZP nem atom- vagy oroszellenes, elfogadhatatlannak és törvénytelennek tartja azonban azt, hogy a kormányfő egy személyben döntött a paksi atomerőmű bővítéséről, jelentette ki. Szavai szerint „elképzelhető, hogy az oroszokra 25 évig kígyót-békát kiabáló Orbán Viktor hirtelen jött oroszbarátsága mögött a Közgép-birodalom nyomása van”.

Józsa István 2002-ig volt a műszaki igazgatója egy olyan cégnek, amely fejlesztési munkát végzett a paksi atomerőműben, és szerepe volt a korszerűsítésében. Hozzátette, jó véleménye van az atomerőmű jelenlegi blokkjainak működéséről, problémája a bővítéssel, elsősorban annak módjával van.