NVB: letette esküjét a kormánypárti delegált

Lette esküjét Sárhegyi Zoltán, a Fidesz-KDNP Nemzeti Választási Bizottságba (NVB) delegált tagja csütörtökön az Országházban, az NVB ezzel nyolctagúra bővült. A pártdelegáltnak a testületi munkában ugyanolyan jogai vannak, mint a parlament által választott hét tagnak.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az NVB hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, ez tavaly szeptemberben megtörtént. Az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választás időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok is delegálhatnak egy-egy tagot a testületbe. Az országgyűlési képviselők választásának kitűzése után az Országgyűlés által választott NVB-nek egészen mostanáig hét tagja volt, az NVB-be azonban minden jelölőszervezet, amely az országgyűlési választáson országos listát tud állítani, delegálhat egy tagot. A közösen listát állító szervezetek együttesen jogosultak a delegálásra. 

A Fidesz-KDNP közös országos listáját múlt héten pénteken vette nyilvántartásba az NVB, a nyilvántartásba vétel hétfőn emelkedett jogerőre. A Fidesz-KDNP által a testületbe delegált Sárhegyi Zoltán ügyvéd – aki a 2010-es önkormányzati választás idején volt már az Országos Választási Bizottság tagja – csütörtök délelőtt tette le esküjét és a testület délutáni ülésén már elfoglalhatja helyét a bizottságban. 

Az NVB-ben a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy embert a képviseletükkel, de ők csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak a bizottságban. Az NVB tagjainak száma tehát részben attól függ, hogy a választáson induló szervezetek közül mennyi tud országos listát állítani az országgyűlési választáson. 

Az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló delegáltak megbízatása az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Ezután már csak a parlamenti frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak jelöltet a bizottságba. 

Az NVB független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.  

Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért, és megállapítsa a választás országosan összesített eredményét. 

Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról – így például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról is –, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. 

Az NVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és a rajtuk szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, valamint kisorsolja az országos listák sorszámát. Az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását, és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét. 

Az NVB megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon – április 25-én – megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, és megállapítja a választás országos listás eredményét is. Feladata továbbá, hogy kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet.