Ellenzéki összefogás: Április hatodika népszavazás lesz Paksról

Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője szerint április 6-án jövőt választ az ország. „Választhatjuk azt, hogy a mi hazánk egy szovjet utódállam legyen, Orbánisztán, vagy választhatjuk azt, amit '89-ben, 90-ben egyszer már választottunk, egy független, demokratikus európai jogállamot, egy normális Magyarországot” – mondta. A volt kormányfő, aki utolsóként szólalt fel, úgy fogalmazott: ennek a kormányzatnak az emlékműve egy atomerőmű, mindent szimbolizál, ami miatt a jelenlegi a hatalomnak mennie kell Magyarország éléről.

A politikus Orbán Viktor kormányfőre utalva azt mondta, hogy „az államadósság elleni háború hadvezére, vezénylő tábornoka most Moszkváig utazott, hogy aláírja a kapitulációt”. A magyaroknak viszont évszázados tapasztalatuk van arról, hogy nagyon nem mindegy, kinek tartoznak – fűzte hozzá.

Bajnai Gordon kiemelte: a magyarok 25 évvel ezelőtt közös akarattal ráléptek egy európai útra, amelyen azóta is haladnak, vissza akarnak érni Európába, ahová elődeik egy évezrede mindig is vágytak. Orbán Viktor, aki „fontos szerepet játszott abban, hogy elindulhattunk ezen az úton”, most döntő személyes felelősséget visel azért, hogy Magyarországot erről az útról le akarja téríteni – figyelmeztetett. Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnöki irodában már tudják, „a rezsihazugság tartalékai kifogyóban vannak”, csak akkor vannak rá források, ha kívülről szerzik meg. Orbán Viktor azért ment el Moszkvába, hogy egy héttel a választások előtt be lehessen jelenteni a harmadik rezsicsökkentést, hogy majd „hatvan évig fizessük az árát” – hangoztatta.

Bajnai Gordon a tavaszi parlamenti választásra utalva arról beszélt: ahhoz, hogy Paksról, illetve egy új, mindenkit magában foglaló alkotmányról referendumot lehessen tartani, először április 6-án kell megnyerni egy népszavazást. „Orbán-ország vagy normális európai ország. Ez a kérdés, válasszatok! Ezért hát, talpra magyar, hí a haza”– zárta beszédét Bajnai Gordon.

A rendezvény első szónoka, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Kolíció (DK) elnöke úgy fogalmazott: „házat és hazát nem adunk, nem leszünk albérlők sem a saját házunkban, sem saját hazánkban. Nem fogadjuk el, hogy a miniszterelnök főúrként viselkedjen velünk és döntsön életünkről”. A kormányfőt „hazugnak, árulónak és esküszegőnek” nevező Gyurcsány Ferenc a tervezett paksi bővítésről szóló megegyezés kapcsán azt mondta: „tíz őszödi beszéd drámája nem ér fel azzal a hazaárulással, amit Orbán Viktor elkövetett”.

Gyurcsány Ferenc azzal folytatta: a miniszterelnök szóvivője a moszkvai látogatás előtt azt mondta, a kormányfő megbeszéli, hogy mi történt az elmúlt egy évben az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokban. Hazudott, miközben „ennél kevesebbért szocialisták és szabadelvűek kormányát lámpavasra húzták volna” – jelentette ki. A miniszterelnök, aki azt állítja magáról, hogy soha nem hazudott, „szemmel láthatólag hazudik reggel, hazudik délben, hazudik este” – tette hozzá. A kormánynak üzenve kijelentette: „harminc ezüstért Júdások vagytok (…) nem egy Júdás, hanem talán egytucatnyi”.

Szabó Imre MSZP-s parlamenti képviselő arról beszélt: ha marad az Orbán-kormány, nem rezsicsökkentés, hanem -emelés jön. Valótlannak és tarthatatlannak nevezte a további ármérséklést. Bírálta, hogy a Paksról szóló paktumot, amelyet rabláncnak nevezett, előzetes egyeztetés vagy hatástanulmányok nélkül, „mindannyiunkat, még a fideszeseket is átverve” kötötte meg a kormány. „Április 6-án Orbán és Paks ellen szavazunk” –mondta.

Fodor Gábor, a Liberálisok vezetője Orbán Viktor azon beszédére emlékeztette a jelenlévőket, amelyet 1989-ben, Nagy Imre újratemetésén mondott. A mai miniszterelnök akkor elküldte az oroszokat, most visszahívja őket – fogalmazott Fodor Gábor, hozzátéve: ma a megszállás veszélye nem fenyeget ugyan, de ha nem jól sikerül a beruházás, „gyermekeink következő évtizedei kerülhetnek koporsóba”. Szerinte ha Orbán Viktor ismét nyer, kivezetheti az országot az unióból, és „megpróbálja elhitetni velünk, mint Kádár, hogy választani kell szabadság és demokrácia, valamint a jólét között”.

Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke bűnnek nevezte, hogy az ország évtizedekre Oroszországhoz láncolja magát. Szerinte a beruházás soha nem fog megtérülni, hacsak hatalmas áremelés nem terheli majd az áramdíjat. Mint mondta, biztonsági szempontból is rossz választásnak tartja a paksi bővítést, az atomenergia ideje pedig lejárt, inkább a megújuló energiaforrásokra kellene támaszkodni. Úgy fogalmazott: bár a mostani ellenzék számos kérdésben nem ért egyet, abban igen, hogy a paksi paktum a rövid távú haszonlesésnek, a gátlástalan „zsákmányolásnak”, a demokratikus véleménynyilvánítás és a szuverenitás eltiprásának, valamint a hazaárulásnak a szimbóluma.

A rendezvény alatt a tüntetők az Alkotmány és a Kozma Ferenc utca sarkán felállított színpadtól a Honvéd és a Szemere utca közötti részig álltak. Sokan a DK zászlóival és tábláival érkeztek, de a Liberálisok kék színű lobogói, valamint kormányellenes feliratok és a Szolidaritás zászlói is láthatók voltak. Szabó Imre felszólalásának kezdetén egy idős férfi a rezsicsökkentést és a paksi bővítést kezdte éltetni a tömegben. Ekkor kisebb lökdösődés alakult ki, de a férfi végül nagyobb atrocitások nélkül arrébb ment, és az utcasarokról hallgatta a többi felszólalót.