A Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány konferenciáján bírálta Schiffer András, Bajnai Gordon és Szabó Imre a paksi atomerőmű tervezett bővítését. Schiffer arról beszélt, hogy már az előző kormány megkezdte a projekt előkészítését.
Bírálták a paksi atomerőmű tervezett bővítését az Együtt-PM, az MSZP és az LMP képviselői a Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány konferenciáján csütörtökön. A Magyarország 2014 után: a fenntartható fejlődés útjai – csúcstalálkozó a zöld állásokról elnevezésű konferencia eredeti témája a zöld munkahelyteremtés volt.
Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője azt mondta: a paksi erőmű új blokkjai felesleges energiát állítanának elő drágán. Szerinte a kormány azért kötött megállapodást Oroszországgal, hogy átmenetileg olcsóbban jusson gázhoz, és ebből fedezze a rezsicsökkentést, de cserébe a paksi bővítéssel hosszú időre eladósítja az országot. Ha emiatt duzzasztót kell építeni a Dunán, „bajai gyerekként hadd mondjam azt: csatlakoztam a zöld mozgalomhoz”.
Bajnai szerint az Orbán–kormány a jövőt felélő politikát folytat, amivel szemben ők fenntarthatóságon alapuló jövőképet kínálnak. Azt mondta: ennek érdekében javítani kell az oktatás színvonalán, meg kell állítani az elvándorlást, haza kell hívni az elmúlt években kivándorolt fiatalokat. Hozzátette: ha kormányra kerülnének energiahatékonysági, szigetelési programot indítanának, amely zöld munkahelyeket hozna létre az építőiparban és a fűtési költségeket is csökkentené.
Az MSZP-s Szabó Imre közölte: az erőmű élettartamának meghosszabbítása szükséges, de hosszú távon korlátokhoz kell kötni az atomenergia felhasználását. Az MSZP támogatja, hogy a bővítésről népszavazás döntsön.
Schiffer András, az LMP társelnöke viszont arról beszélt: „nukleáris nagykoalíció” működik, hiszen a paksi erőműbővítés előkészületei már az előző kormányzati ciklusban megtörténtek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként a paksi kapacitás megduplázását tűzte célul. Az LMP szerint az atomenergiát 30-40 éven belül ki kell vezetni a magyar energiamixből.
Schiffer András arról beszélt: a fenntarthatóság nem a klasszikus közgazdaság egyik tézise, hanem olyan alapelv, amely "hozzásegíti a bolygót a túléléshez", válasz a globális kapitalizmus és az Európai Unió válságára. Szerinte szakítani kell a szabad kereskedelemre épülő Európával, korlátozni kell a tőke szabad áramlását, és helyette az emberért, a környezetért és a fogyasztóért viselt felelősséget kell a középpontba állítani.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke azt mondta: az áprilisi választáson az emberek arról dönthetnek, atomenergiát és néhány száz vagy ezer új munkahelyet szeretnének, vagy a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését és ennek eredményeként akár százezer új állást.
A PM-es politikus szerint ha Magyarország az Orbán-kormány által javasolt utat követi, „a harmadik ipari forradalom” vesztese lesz, és végleg leszakad. Elmondta azt is, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásában 2010 óta nem történt előrelépés, Magyarország ezt a csaknem négy évet átaludta.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „A rendkívüli idők rendkívüli döntéseket követelnek.” Cserébe komoly kérdések merültek fel a Tisza állítólagos támogatottsága kapcsán.
A tiszás, akit megkísért a 2010 előtti világ: a baloldali kötődésű Koncz Áront próbáltuk korábbi céges ügyeiről kérdezni. Riportunk.
Megigézve beszélt Magyarországról a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Sebastian Coe a Mathias Corvinus Collegium által szervezett sportkonferencián.
Ezek voltak a hétfő legolvasottabb hírei.
Az MSZP-elnök emlékeztetett, ők hajlandók lettek volna együttműködni velük, ám Dobrev Klára gőgösen és határozottan visszautasította őket.
Orbán Balázs sem hagyta szó nélkül az égbe kiáltó önellentmondást.
