Eltüntetné Wasst és Nyirőt a tantervből a baloldal

A baloldali ellenzék pártjai kormányra jutva azonnal visszaállítanák a 18 éves korig tartó tankötelezettséget és a tankönyvpiac korábbi rendjét. Erről az MSZP, az Együtt-PM szövetség és a Demokratikus Koalíció (DK) szakpolitikusai beszéltek csütörtökön sajtótájékoztatón, ismertetve annak az intézkedéscsomagnak a részleteit, amelyet a kormányváltás után, még az őszi tanévkezdés előtt végrehajtanának.

Az MSZP-s Hiller István azt mondta: színvonal-emelkedést és nyugalmat szeretnének az Orbán-kormány által okozott káosz és fejetlenség helyett. Szerinte a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatáspolitikát átgondolatlan döntések és csapnivaló kivitelezés jellemzi, középpontjában a gyermekek helyett az intézmények, az irányítás és az ellenőrzés áll.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM politikusa elmondta: terveik között szerepel az igazgatói kinevezések központosításának megszüntetése, így ősztől csak az önkormányzatokkal, a pedagógusokkal és a szülőkkel egyeztetve lehetne kinevezni intézményvezetőket. Ezzel – folytatta – ismét „helyzetbe hoznák” a döntési jogköreiktől megfosztott igazgatókat. Emellett már a szeptemberi tanévkezdésre visszaállítanák a 18 éves korig tartó tankötelezettséget.

A legfontosabbnak az alapkészségek, az írás, az értő olvasás, a matematika, a számítógépes ismeretek és az angol nyelvtudás elsajátítását tartják. A diákok a fennmaradó időben foglalkozhatnának mással, szabadon választott formában. A kötelező hit- és erkölcstanoktatást megszüntetnék – sorolta Szelényi Zsuzsanna.

A baloldali összefogás visszaállítaná a tankönyvpiac korábbi rendjét. A szocialista Kunhalmi Ágnes ezt azzal indokolta, hogy a terjesztés államosítása miatt sok iskolába nem érkeztek meg időben a tankönyvek. Bírálta a tankönyvellátás állami feladattá alakítását is, amit uniformizálásként értékelt. A kiadóknak azt üzente: a kormányváltás után újra szükség lesz a munkájukra. Az MSZP-s képviselő elmondta, azonnal megszüntetnék a Nemzeti Pedagógus Kart, amit a retorzió eszközének nevezett.

Niedermüller Péter, a DK alelnöke közölte, hogy a kormányváltás után módosítanák a Nemzeti alaptantervet, száműzve belőle például Wass Albertet és Nyirő Józsefet, mondván, nem az alapműveltség, hanem a kormánypárti ideológia részei. Több időt biztosítanának idegennyelv- és informatikaoktatásra, például az életvitellel összefüggő tantárgyak helyett, és bár fontosnak tartják a testnevelést is, az arányokat újragondolnák. A DK politikusa emellett valós érdekegyeztetést ígért a szakszervezeteknek és a szülői egyesületeknek.

Kérdésre válaszolva Szelényi Zsuzsanna elmondta: jelenleg nem mindenhol adottak a mindennapos testnevelés feltételei, ezeket előbb meg kell teremteni, például stadionépítések helyett.

Az ellenzéki politikusok azt is közölték, hogy közös felsőoktatási javaslataikat később ismertetik. Niedermüller Péter ugyanakkor egy kérdésre elmondta: az összefogáson belül a többségi vélemény a tandíjmentes felsőoktatás felé mutat, ezért a DK – korábbi tandíjpárti álláspontja helyett – a választási kampányban ezt képviseli.

Hiller István az MTI kérdésére azt mondta: az iskolák fenntartásával kapcsolatos kérdéseket hosszabb idő alatt, nem egy nyáron akarják rendezni. Véleményük szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra nincs szükség, de a járási, tankerületi szintet megtartanák.

Szintén kérdésre elhangzott, hogy a baloldali összefogás pártjai megtartanák, de átalakítanák a pedagógus-életpályamodellt, és a béremelésre szánt pénzt jobban, a teljesítményt díjazva osztanák el.