Az Akác-koalícióról szóló nyílt levél többek között kitér arra, hogy Magyarország akác és akácméz nagyhatalom. Magyarországon van Európa akácerdejének fele, ami a hazai erdőterület egynegyedét adja. A nemzetközi hírnévnek örvendő magyar méztermelés bevételeinek jóval több, mint a fele akácméz értékesítéséből származik. Az akác pedig óriási lehetőségeket kínál a jövőben is. A korlátozások és a támadások nemcsak a hagyományok megőrzését, de a jövőbeni lehetőségek kihasználását is veszélyeztetik. Különösen nagy aggodalommal kell figyelni azokat az EU jogszabálytervezeteket, amelyek az akácnak, mint nem őshonos növénynek a „betiltásához” vezethetnek – hívta fel a figyelmet a nyílt levél.
„A magyar érdekek, munkahelyek és vállalkozások megvédése azt követeli, hogy szembeszálljunk a felelőtlen és rosszindulatú törekvésekkel. (…) Ezért kezdeményezzük az akác és az akácméz hungarikummá minősítését. (…) Reméljük, hogy a hungarikummá minősítés hozzájárul a megalapozatlan támadások elhárításához, megteremti a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonságát” – áll a nyílt levélben.
Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ügyvezetője az MTI érdeklődésére közölte: Magyarországon évente mintegy 25 ezer tonna mézet termelnek. E mennyiség fele, 12 500-13 000 tonna az akácméz. Az országban megtermelt összes mézmennyiség mintegy 80 százalékát exportálják. Magyarországon egy ember átlagosan 70-80 dekagramm mézet fogyaszt évente.