Unja a felesleges parlamenti vitákat Kövér

Kövér László szerint az új házszabály elfogadása után, a választást követően felálló új, kisebb létszámú parlament munkája ésszerűbbé, kiszámíthatóbbá válik, kevesebb lesz a szócséplés, az üresjárat, a felesleges vita. Az Országgyűlés elnöke, ha rajta múlna, a következő ciklusban háromhetes ülésezési rendet javasolna. A politikus az MTI-nek nyilatkozva szombaton azt mondta: bár a beterjesztett házszabályi javaslaton néhány ponton, például a bírságok behajtásának rendjén, valószínűleg módosítani kell, az alkalmas arra, hogy olyan normákat rögzítsen, amelyek megakadályozzák, hogy a parlamenti munka a választópolgárok szemében bolhacirkusszá, érdektelen színházzá silányuljon.

A parlament elnöke az Országgyűlésben az elmúlt három és fél évben történt megnyilatkozások, performanszok, különböző formabontó politikai megnyilvánulásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az időszak ebből a szempontból a magyar parlamentarizmus elmúlt két és fél évtizedének mélypontjaként értékelhető. „Nem utolsósorban azoknak a parlamenti erőknek a bekerülésével, amelyek eleve egyfajta rendszerellenes politikai erőként határozták meg magukat a 2010-es választásokon, ami önmagában is óhatatlanul adta azt a lehetőséget, hogy az eddigi írott és íratlan szabályokat is hajlamosak legyenek figyelmen kívül hagyni” – mondta.

Az elnök e parlamenti közhangulat megváltozását várja a napokban beterjesztett új házszabályi tervezettől, amelyre februárban bólinthatnak rá a képviselők. A javaslat, amely a részletes viták súlypontját a bizottsági szakaszba helyezné, létrehozza a törvényelőkészítő bizottságot. Ez a bizottság összegezné és foglalná az eredeti törvényjavaslattal egységbe a szakbizottságok által megvitatott módosító indítványokat. Ezáltal e bizottságnak – amelyben a legfelkészültebb, politikailag is tekintéllyel bíró képviselőknek kell helyet foglalniuk – kiemelt szerepe lesz. Az élére megválasztott elnök egyben a Ház törvényelőkészítési alelnöke is lenne, mely poszt létrehozására az országgyűlési törvény most beterjesztett módosítása tesz javaslatot.

Kövér László a háromhetes ülésezési rendet részesítené előnyben, amely szerinte ésszerűbb munkaszervezést tesz lehetővé, és ennek szükségét az is alátámasztja, hogy a kisebb parlamentben, az egyéni képviselők munkaterhe a nagyobb választókerületek miatt megduplázódik, és a kisebb létszámú bizottságokban is sokkal nagyobb feladat hárul rájuk. A háromhetes ülésezési rendben a képviselők egy hetet a választókörzetükben töltenek, egy hétig a bizottságok üléseznek, és a harmadik héten kerül sor a parlamenti plenáris ülésre.

Arra a felvetésre, hogy a házszabálytervezet benyújtása után a legtöbb kritika azt a passzust érte, hogy a képviselőknek felállva kell majd köszönteniük a választópolgárok közösségét az elnök pulpitusra lépésekor, azt mondta: komoly baj van azok gondolkodásával, akik ebből azt szűrték le, hogy ez az ő igénye és „az irántam való kötelező tisztelet kikényszerítése”. „Ezek a vélemények rám nézve egyébként hízelgőek, hiszen nem kevesebbet tartalmaznak, mint azt, hogy a következő ciklusban is én leszek a házelnök” – tette hozzá. Ez azt feltételezi, hogy a Fidesz megnyeri a választást. Szerinte „bizonyos civilizációs fejlődési fokozaton kell átmenni ahhoz”, hogy valaki értse, miként fejezi ki a felállás a tiszteletet egy közösségben egymás iránt, illetve valamilyen magasabb rendű eszme iránt. Mindemellett a jelenlegi gyakorlatban is megjelenik ez, például a képviselők eskütételekor. „Értem azt is, hogy Mesterházy Attilának jeleznie kell a baloldali kricsmiben, hogy ki a legnagyobb hangú legény, de ezzel a kisszerű megnyilatkozásával újólag csak az MSZP párbeszédre és együttműködésre való képtelenségét demonstrálta” – jelentette ki.

Kövér László nem tiltakozik az ellen, ha valaki kormánypárti önkritikaként értékeli a házszabályi javaslat azon részét, amely a tárgyalás előtt hatnapos határidőt ír elő az előterjesztések benyújtóinak. Reményét fejezte ki, hogy ettől kiszámíthatóbb lesz a törvényalkotás. Mint mondta: erre a kormánypárti „önkorlátozásra” ugyanakkor azért kerülhet sor, mert az ország a következő ciklusban túl lesz a „történelmi válsághelyzeten”, és nem kell már beépíteni a parlament működésébe a válságmenedzselés szempontjait.

Az elnök néhány ponton elképzelhetőnek tartja a házszabályjavaslat módosítását, illetve pontosítását. Például a képviselőkre a házvezetés által az Országgyűlés ülését megzavaró megnyilvánulások miatt kivetett bírságok beszedésének ügyében. Ezeket a bírságokat senki nem fizette be önként. Mint Kövér László elmondta, eddig összesen 19 millió 398 ezer forintot hajtottak be, tiltottak le a képviselői tiszteletdíjakból. Közölte: ezt az összeget a költségvetés tartalékába utalták tovább.

Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik a Fidesz kampánya, Kövér László, mint a párt országos választmányának elnöke, azt válaszolta, hogy a testület december 9-én véglegesíti a Fidesz egyéni képviselőinek névsorát, és ekkor lép a Fidesz a kampányidőszakba, hivatalosan, pedig amikor a köztársasági elnök kihirdeti a voksolás időpontját. Bár „rosszhangulatú” kampányra készül, Kövér László mégis lát esélyt arra, hogy nem lehet a választókat hiszterizálni. Szerinte ugyanakkor a baloldali ellenzéknek – hiteles program és hiteles személyiségek híján – ez az egyetlen eszköze.

Szintén kérdésre reagálva kitért rá, hogy ebben a ciklusban már nincs esély a fővárosi szerkezetátalakításra. Elmondta, hogy a Fidesznek az 1990-es vitákban is az úgynevezett city-koncepció, a belvárosi kerületek koncentrált vezetése volt az alapvetése, de ennek kialakítására az elmúlt több mint húsz évben nem nyílt lehetőség. Szerinte ebben a ciklusban ennek az átalakításnak a lehetőségét elszalasztották, de reményét fejezte ki, hogy ez a választások után újra napirendre kerül.