Nem vet fel alkotmányjogi aggályokat a Századvég Alapítvány szerint a külföldön tartózkodók és határon túliak szavazásának jogalkotói megoldása. Előbbiek csak személyesen a külképviseleteken, utóbbiak pedig csak levélben szavazhatnak 2014-ben.
A Századvég elemzése nem tartja aggályosnak, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok kizárólag levélben szavazhatnak, míg a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok kizárólag személyesen, a magyar külképviseleteken adhatják le voksaikat.
Orbán Balázs András kutatási igazgató elemzésében felidézte: az elmúlt időszakban jórészt a hátrányos megkülönböztetés tilalmára hivatkozva számos felvetés megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy az új jogalkotói megoldás alkotmányellenesen különbözteti meg a két szavazói csoportot. A kutatási igazgató viszont az Alaptörvény és az alkotmánybírósági gyakorlatot vizsgálva azt állapította meg, hogy a megkülönböztetés akkor minősülhet alkotmányellenesnek, ha az emberi méltósághoz való jogba ütközik. Ez utóbbinak megítélésekor azt kell vizsgálni, hogy egy homogén csoportba sorolhatóak-e azok, akiket a szabályozás hátrányosan érint, illetve azok, akiket nem. Ez alapján a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó magyar állampolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok nem alkotnak homogén csoportot – állapította meg az elemzésben.
Az elemzés szerint az új választási rendszer két elven alapul: egyrészt deklarálja, hogy a korábbiaktól eltérően a határon túli magyarok is részesei a magyarországi politikai akaratképzésnek, másrészt rögzíti, hogy mivel a határon túli magyarok anyaországi kapcsolatai mások, mint Magyarországon élőké, így az egyéni választókerületek érdekeit képviselők megválasztásában nincs szerepük. Ebből következően számukra a választójog csupán egy, az országos listára leadható szavazatban realizálódik.
Ettől eltérően a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokkal összefüggésben az a feltételezés él, hogy ők – függetlenül az éppen aktuális tartózkodási helyüktől – a politikai közösség magját alkotják, és ezért az országos és az egyéni választókerületi csatornán is befolyásolhatják a legfőbb népképviseleti szerv összetételét – fejtette ki Orbán Balázs András. Összességében tehát jól azonosítható, markáns különbségek vannak a két csoport között és ez végeredményben – mint a kutatási igazgató írta – az alkotmányellenesség megállapíthatóságát is kizárja.
Kiderült a feketeleves: Brüsszel új klímaadója évi 575 ezer forintos plusz terhet rakna minden magyar családra, csak hogy legyen pénz Ukrajnára. A Századvég felmérése szerint még Magyar Péter szavazóinak többsége is ellenzi az őrült sarcot, a párt EP-képviselői mégis beálltak a javaslat mögé – mutatjuk a döbbenetes számokat.
Senkit sem kímélne az Európai Parlament.
Látványos az átalakulás.
Rég nem látott szinteken a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete.
A vizsgált dimenziók közül a legjobb pozíciót a családbarát kormányzás és a biztonság tekintetében foglalja el Magyarország, az élettel való általános elégedettség viszont nem jellemző ránk.
A lakosság inflációs várakozásai csökkentek, és érezhetően javultak a következő egy évre vonatkozó pénzügyi kilátások is.
A rendőrség veszi át azoknak a javítóintézeteknek a felügyeletét és irányítását, ahol büntetőjogi eljárásban hozott döntés értelmében vannak fiatalok. A kormány a Szőlő utcai intézet körüli botrány miatt lépett közbe.
