Az izraeli lapnak adott interjújában a külügyminiszter kifejtette: a kormány ellenfelei eltúlozzák a magyarországi antiszemitizmus mértékét. A genfi megállapodásról azt mondta: Izraelnek felügyelnie kell, hogy Irán valóban végrehajtja-e az abban foglaltakat.
A kétnapos térségbeli látogatása idején készült interjúban Martonyi elmondta, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök találkozójukon kifejezte nyílt rosszallását a genfi egyezmény miatt, de ugyanakkor jelezte, hogy Izrael részt kíván venni a további alkufolyamatokban. Martonyi János szerint a megállapodás végrehajtásában szorosan és aktívan részt kellene vállalnia a zsidó államnak. Úgy fogalmazott: „Izraelnek, amennyire csak lehet, részt kellene vennie a folyamat végrehajtásában és ellenőrzésében, ami a folyamat helyes irányba terelésének kulcskérdése. A távolmaradás nem segít.” Az izraeli részvételnek szerinte nem kellene az ellenőrzésre korlátozódnia, az ország a politikai folyamatoknak is részese lehet, ahogy ez már nyilvánvalóvá is lett Benjámin Netanjahu és Barack Obama amerikai elnök vasárnapi telefonbeszélgetéséből.
Az interjú kiemelten foglalkozik a magyarországi antiszemitizmus kérdésével. A külügyminiszter szerint az antiszemitizmus mértékét eltúlozzák és az Orbán-kormány ellenfelei azt politikai célokra használják fel. Ha valóban annyira mély lenne az antiszemitizmus, akkor miért tanulna Magyarországon, főként az orvosi karon évente kétezer izraeli diák, és miért látogatna évi 200 ezer izraeli az országba, akár évente többször? – tette fel a kérdést Martonyi János.
Visszautasította az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének azon kutatási eredményét, amely azt állította, hogy az uniós országok közül a legtöbben Magyarországon tartanak az antiszemitizmustól. A felmérés 517 magyar zsidó válaszadója szerint gondot okoz az antiszemitizmus, és emiatt 48 százalékuk fontolgatja az ország elhagyását. „Ez nem igaz. Politikai harc folyik” – mondta a magyar külügyminiszter. „Az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy vannak olyan politikai erők, amelyek nem érdekeltek abban, hogy Magyarországról valós és hiteles képet fessenek.” – tette hozzá, és nonszensznek nevezte a magyar zsidók ilyen arányú távozási szándékát.
Az antiszemitizmus létét Magyarországon ugyanakkor nem lehet tagadni. A Jobbikra utalva hozzátette, hogy a jelenség a politika szintjén is jelen van, de azt is hozzátette, hogy ez a jelenség mind Európában, mind a világ más részein is létezik. „Nem lehetünk félénkek, szembe kell néznünk a kihívással és küzdenünk kell ellene, és ezt is tesszük” – mondta a miniszter, és ismertette a törvényhozásban megtett lépéseket, köztük az antiszemitizmus és a holokauszttagadás elleni törvényt, valamint a szoros együttműködést a zsidó közösséggel és az antiszemitizmus elleni civil szervezetekkel. Martonyi János közölte, hogy kormánya „zéró toleranciát” hirdet az antiszemitizmussal szemben, világosan kifejezi álláspontját és határozottan reagál minden „elfogadhatatlan kijelentésre” ebben az ügyben.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A 670 ezres megtekintésnél járó interjú kereteit egy reality-jellegű koncepció adta.
Magyar Péter új elmélete szerint az USA alelnökének látogatása csak egy dolgot jelenthet.
Először is hadd kezdjem azzal, amivel a Szabó Bence cikkel lényegében befejeztem.
A miniszterelnök kampányának következő állomása Szombathely lesz.
Ironikus módon Izraelnek nem voltak mindig rossz kapcsolatai Iránnal, ráadásul ez az állítás nem csak az 1978-as iráni iszlám forradalom előtti időszakra igaz.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Nem lesz kolbászból a kerítés.
