Nagy bejelentést tett Varga Mihály: kiderült, hogy ebben a mutatóban Magyarország toronymagasan vezet az Európai Unióban
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Az árfolyamgát megtartása, a külön számlán gyűlő adósság egy részének elengedése, az árfolyamrögzítés akár kétszeri igénybevétele, a félmilliónál kevesebbel tartozók házai esetén az elárverezés tilalma és a kilakoltatási moratórium november elsejére való előrehozása. Ezeket tartalmazza a bankok devizahiteleseket mentő javaslata.
Az origo értesülései szerint az árfolyamgát lehet a bankok javaslatának központi gondolata. Az árfolyamgát – ami már több, mint egy éve működik – 3-5 éven át fix törlesztőrészletet jelent, úgy, hogy az közben 20-25 százalékkal csökken. Eddig csaknem kétszázezren választották ezt a megoldást, ugyanakkor a jogosultak 50-60 százaléka a mai napig nem lépett be a rendszerbe, mert félnek, a program lejárta után túlságosan is megugrana a törlesztőrészletük. Ezt módosítaná a banki tervezet azzal, hogy egyszeri újraindítását tenné lehetővé az árfolyamgátnak. Így meghosszabbítható lenne, hogy a program lejárta után újra a piaci árfolyamon kelljen visszafizetniük a hitel fennmaradó részét. Emellett a gyűjtőszámlán felhalmozódott adósságukat is ekkor kéne elkezdeni törleszteni, ezért az ezen levő tőkerész egy részét is elengednék a bankok, igaz nem az egészet. Korábban már a Bankszövetség főtitkára arról beszélt, hogy a nem fizetők kilakoltatási moratóriumát egy hónappal korábbra, november elejére hoznák előre.
Varga Mihály hétfőn közölte, nincsenek megelégedve a bankok javaslatával. Mégis, mivel a bankok figyelembe vették a kormány követeléseit, és a jegybank elgondolásaival is hasonlóságokat mutat a javaslat, talán mégsem lesz akkora az ellenállás az elképzelésükkel szemben – véli az Origo.