A kormányfő a Kereszténydemokrata Internacionálé ‒ amelynek egyik alelnöke ‒ pénteki budapesti ülésének szünetében kifejtette: Európában ma mindenhol az a probléma fogalmazódik meg, amely szerint be kellene indítani a növekedést, ám önmagában az üzleti élet erre nem képes, ezért szükség lenne a kormányzatok növekedésbarát politikájára, ugyanakkor a magas adósságok miatt nincs pénzügyi forrás a központi büdzsékben bővülést generálni. Erre a dilemmára az eurózóna országainak szorosabb gazdaságpolitikai koordinációval, az euróövezeten kívüli tagállamoknak ‒ így Magyarországnak is ‒ pedig egy egyre inkább „a saját útjukat járni képes, rugalmas” gazdaságpolitikával kell válaszolniuk.
A magyar recept más, mint a többieké ‒ mondta Orbán Viktor, aki a magyar erőforrások között említette az új tehermegosztást, a devizahitel-terhek csökkentését, a monopóliumok korlátozását, az oktatási rendszer átalakítását, a segélyalapú helyett egy munkaalapú gazdaság kiépítését, a keleti kereskedelem fellendítését és az egyoldalú energiafüggőség felszámolását. Ha Magyarország ezeket a „rejtett tartalékokat” jól használja ki, akkor egy forráshiányos költségvetés mellett is képes lehet gazdasági növekedés elérésére ‒ közölte a sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy idén ‒ „a jó remények szerint” ‒ egy százalék körüli lehet a gazdasági növekedés, jövőre pedig ennek a duplája, és „a jövőben is további növekedési tendenciák vannak a láthatáron”.