Szeptemberben a vártnál magasabb, 1,4 százalékos volt az éves infláció. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal növekedtek ‒ közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.
Elemzők 1,0 és 1,3 százalék közötti prognózisokat adtak a teljes kosárra számolt szeptemberi tizenkét havi inflációra. Nem tartották kizártnak azt sem, hogy az augusztusi 1,3 százalék után szeptemberben 1,0 százalékra lassul az éves összevetésű infláció. A dohányáruk átlagosnál nagyobb mértékű, 6,7 százalékos havi drágulásával és a pénzügyi szolgáltatások árának 13,7 százalékos növekedésével magyarázza a szeptemberi árnövekedést.
Mináry Borbála a KSH szakértője elmondta: a november elsejétől tervezett újabb rezsicsökkentés hatásának kisebb része az alapdíjaknál már novemberben érzékelhető lesz, de legnagyobb része a számlázási időszakok miatt legközelebb decemberben, illetve 2014 januárjában lesz hatással a fogyasztói árindexre. Hozzátette: a dohányáruk esetében további kisebb emelkedéssel lehet számolni, az üzemanyagárak ugyanakkor szeptemberben csökkentek, hetente kétszer is. Az áremelkedéshez jelentősen hozzájárult a pénzügyi szolgáltatások árának emelkedése, éves összevetésben 45,7 százalékos áremelkedést mutattak ki ‒ mondta.
A KSH pénteken kiadott jelentése szerint az Európai Unió módszertana szerint számított harmonizált fogyasztóiár-index évi 1,6 százalék volt szeptemberben, ami megegyezik az augusztusival. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,5 százalékra emelkedett az augusztusi 3 százalékról, míg havi összevetésben 0,8 százalékot tett ki az augusztusi 0,2 százalék után. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 1,2 százalék volt az augusztusi 1,1 százalékot követően.
Szeptemberben az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs 5,3 százalékos árcsökkenésének következménye. Ezen belül a burgonya 14,9, százalékkal drágult augusztushoz képest, de a friss gyümölcs 11,9 százalékkal olcsóbb lett. Szintén mérséklődött a liszt (3,8 százalékkal), a száraztészta (2,1 százalékkal) és a cukor (1,4 százalékkal) ára. Drágult a sertéshús(2,7 százalékkal), a párizsi, kolbász (2,4 százalékkal), a baromfihús (1,2 százalékkal), valamint a tej (1,0 százalékkal). Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt.
A szezonváltás miatt, a ruházkodási cikkek körében szintén átlag feletti, 1,5 százalékos volt az áremelkedés. Az egyéb cikkek is 0,6 százalékkal drágultak szeptemberben, ezen belül a járműüzemanyagokért 1,5 százalékkal kellett többet fizetni, de ide tartoznak még a lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint a kulturális cikkek. Kisebb mértékű áremelkedés volt megfigyelhető a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások esetében, előbbi 0,3 míg utóbbi 0,2 százalékkal drágult. A háztartási energia ára alig, 0,1 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest és 8,1 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly szeptemberinél.
Egy év alatt 2012. szeptemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 1,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 60,5 százalékkal nőtt burgonya, 8,6 százalékkal nőtt a sajt, 5,7 százalékkal a tej, és 5,6 százalékkal a sertéshús ára. Árcsökkenés következett be többek között a tojás (13,2 százalékos), a cukor (9,1 százalékos), a liszt (7,0 százalékos), valamint a csokoládé, kakaó(5,0 százalékos) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,9 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is, amiből 18,9 százalékos volt a dohányáruk drágulása. A szolgáltatások 3,3 százalékos drágulásán belül a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 9,8 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal, a postai szolgáltatás 5,2 került többe. Az egyéb cikkek ára átlagosan nem változott, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,9 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,3, a tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly.
Az EU 28 tagországában 2013. augusztusban a fogyasztói árak a harmonizált előzetes adatok szerint átlagosan 1,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2012. augusztusban. A legkisebb árváltozást Görögországban (-1,0 százalék) és Bulgáriában (-0,7 százalék), a legnagyobbat Észtországban (3,6 százalék) és Hollandiában (2,8 százalék) mérték.
Szerda délelőtt megszavazta az Országgyűlés a 14. havi nyugdíj bevezetését, ezzel eldőlt: jövő februárban összesen öt heti pluszjuttatást kapnak az érintettek, a teljes 13. havit és egy negyed 14. havit.
Az SZTNH jövőre ünnepli fennállásának 130. évét, és ezzel Európa legrégebbi, folyamatosan működő szellemitulajdon-védelmi hivatalai közé tartozik.
Novemberben már beesett a várt 4 százalékos szint alá az éves infláció mértéke. Ebben pedig az évek óta nem látott forinterősödés is szerepet játszott, igencsak lefaragva az árakon.
A kormányzati árintézkedések nélkül 1,5 százalékponttal magasabb szintet látnánk.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
Egyként gyászolja az ország Balázs Péter színművészt. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész szerda reggel hunyt el. Galériánkban az életútjából idéztünk fel képeket.
Az magyar kormányfő az egyik legbefolyásosabb politikus Európában.
