KSH: 1,4 százalékos volt az infláció szeptemberben

Elemzők 1,0 és 1,3 százalék közötti prognózisokat adtak a teljes kosárra számolt szeptemberi tizenkét havi inflációra. Nem tartották kizártnak azt sem, hogy az augusztusi 1,3 százalék után szeptemberben 1,0 százalékra lassul az éves összevetésű infláció. A dohányáruk átlagosnál nagyobb mértékű, 6,7 százalékos havi drágulásával és a pénzügyi szolgáltatások árának 13,7 százalékos növekedésével magyarázza a szeptemberi árnövekedést.

Mináry Borbála a KSH szakértője elmondta: a november elsejétől tervezett újabb rezsicsökkentés hatásának kisebb része az alapdíjaknál már novemberben érzékelhető lesz, de legnagyobb része a számlázási időszakok miatt legközelebb decemberben, illetve 2014 januárjában lesz hatással a fogyasztói árindexre. Hozzátette: a dohányáruk esetében további kisebb emelkedéssel lehet számolni, az üzemanyagárak ugyanakkor szeptemberben csökkentek, hetente kétszer is. Az áremelkedéshez jelentősen hozzájárult a pénzügyi szolgáltatások árának emelkedése, éves összevetésben 45,7 százalékos áremelkedést mutattak ki ‒ mondta.

A KSH pénteken kiadott jelentése szerint az Európai Unió módszertana szerint számított harmonizált fogyasztóiár-index évi 1,6 százalék volt szeptemberben, ami megegyezik az augusztusival. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,5 százalékra emelkedett az augusztusi 3 százalékról, míg havi összevetésben 0,8 százalékot tett ki az augusztusi 0,2 százalék után. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 1,2 százalék volt az augusztusi 1,1 százalékot követően.

Szeptemberben az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs 5,3 százalékos árcsökkenésének következménye. Ezen belül a burgonya 14,9, százalékkal drágult augusztushoz képest, de a friss gyümölcs 11,9 százalékkal olcsóbb lett. Szintén mérséklődött a liszt (3,8 százalékkal), a száraztészta (2,1 százalékkal) és a cukor (1,4 százalékkal) ára. Drágult a sertéshús(2,7 százalékkal), a párizsi, kolbász (2,4 százalékkal), a baromfihús (1,2 százalékkal), valamint a tej (1,0 százalékkal). Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt.

A szezonváltás miatt, a ruházkodási cikkek körében szintén átlag feletti, 1,5 százalékos volt az áremelkedés. Az egyéb cikkek is 0,6 százalékkal drágultak szeptemberben, ezen belül a járműüzemanyagokért 1,5 százalékkal kellett többet fizetni, de ide tartoznak még a lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint a kulturális cikkek. Kisebb mértékű áremelkedés volt megfigyelhető a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások esetében, előbbi 0,3 míg utóbbi 0,2 százalékkal drágult. A háztartási energia ára alig, 0,1 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest és 8,1 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly szeptemberinél.

Egy év alatt 2012. szeptemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 1,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 60,5 százalékkal nőtt burgonya, 8,6 százalékkal nőtt a sajt, 5,7 százalékkal a tej, és 5,6 százalékkal a sertéshús ára. Árcsökkenés következett be többek között a tojás (13,2 százalékos), a cukor (9,1 százalékos), a liszt (7,0 százalékos), valamint a csokoládé, kakaó(5,0 százalékos) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,9 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is, amiből 18,9 százalékos volt a dohányáruk drágulása. A szolgáltatások 3,3 százalékos drágulásán belül a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 9,8 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal, a postai szolgáltatás 5,2 került többe. Az egyéb cikkek ára átlagosan nem változott, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,9 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,3, a tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly.

Az EU 28 tagországában 2013. augusztusban a fogyasztói árak a harmonizált előzetes adatok szerint átlagosan 1,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2012. augusztusban. A legkisebb árváltozást Görögországban (-1,0 százalék) és Bulgáriában (-0,7 százalék), a legnagyobbat Észtországban (3,6 százalék) és Hollandiában (2,8 százalék) mérték.