A Jobbik szembefordul a globális kapitalizmussal

Vona Gábor szombaton a Budapest Kongresszusi Központban a párt küldöttei előtt tartott programadó beszédében saját kormányfő-jelöltségéről azt mondta, 2010-hez képest emberileg, lelkileg és szakmailag is erősebbnek, jobbnak érzi magát. A Jobbik tiszta választást akar, a pártok programjainak a versenyét, nem pedig szavazatvásárlást. Hangoztatta ugyanakkor, hogy ő nem hatalmat akar, mert neki kevés a kormányfői tisztség, megfogalmazása szerint annál nagyobb az ambíciója. Más pártok jelmondataira utalva azt mondta, neki nem csak a célja, hogy mindenki lakjon jól, hogy a magyarok többet fogyaszthassanak, vásárolhassanak, hanem az, hogy „a magyarság legyen az a nép, az a nemzet, amelyik a legbátrabban, legigazabb módon, legtisztábban fordul szembe a globális kapitalizmussal”. 

Szerinte ahhoz, hogy a Jobbik megnyerje a nemzet egészének a bizalmát, először magát kell „méltó állapotba hoznia”, ehhez egymásban való bizalomra, csapatmunkára, fegyelmezettségre és szorgalomra van szükségük. Vona Gábor a tavaszi választási kampányt ahhoz hasonlította, mintha vadgalambokkal kellene sakkozni; az állatok ugyanis „felrúgják a szabályokat, ledöntik a bábukat, rátrottyantanak a sakktáblára, majd a végén elégedetten turbékolnak, hogy nyertek”. Hozzátette: a bajai időközi választáson szerinte ez történt, és „egyik is csal, másik is csal”. Azt hangoztatta, tiszta választásokat szeretnének, ezért oda fognak figyelni, és nem fogják engedni, hogy „arról szóljon a választás Magyarországon (…), hogy ki tud több cigány embert megvásárolni”, ahogy szerinte Baján bebizonyosodott.

Arról is beszélt, pártja közbiztonsággal kapcsolatos programpontjai sokak számára „sokkolóak” lehetnek. A „csendőrség, halálbüntetés, kémiai kasztráció, önfenntartó börtönök” valóban sokkoló szavak, de szerinte ennél sokkolóbb az, hogy gyermekeket, nőket, időseket ölnek meg nap mint nap - fűzte hozzá. Szerinte a közbiztonság kérdése nagyban érinti a „cigány-magyar együttélés” kérdését. „Azt mondják, hogy a bűnözésnek nincs színe, ez így is van, de ha bemegyünk a börtönökbe, azt látjuk, hogy a bűnözők 90 százalékának viszont van”. Hozzátette: senkivel nem az a bajuk, hogy más a bőrszíne vagy a kultúrája, hanem az, hogy vannak akik úgy érzik, nem kell betartani társadalmi normákat, csak azért, mert ők cigányok.

A foglalkoztatásról azt mondta, valóban egymillió új munkahelyre lenne szükség, és ez az egyik legfontosabb kérdés ma Magyarországon, ám nem közmunkahelyek, hanem tisztességes munkahelyek kellenek. Arról is beszélt, az elszámoltatásnak ott kellene kezdődnie, hogy eltörlik a mentelmi jogot, továbbá szerinte a képviselőknek nagyobb felelősséget kellene viselniük, hiszen ők hozzák a törvényeket. Vona Gábor azt is mondta, hatalomra kerülve nyilvánosságra hoznák, hogy az országgyűlésben, a kormányban kik kettős állampolgárok, „és hová húz a szívük vagy a pénztárcájuk”, és nyilvánossá tennék a külföldről kapott civil- és párttámogatásokat, hogy így megtudják, „kik irányítják valójában Magyarországot”.

A pártelnök arról is beszélt, a Jobbiknak vannak olyan céljai, amelyek túlmutatnak a választásokon. Ezek között említette a történelmi jogfolytonosság és a magyar eredet- és történelemfelfogás helyreállítását, valamint a gazdasági szabadságharcot; ez utóbbit az államadósság újratárgyalásával, saját bankrendszerrel, önálló monetáris politikával és termeléstámogató adórendszerrel képzelik el.

Morvai Krisztina arról beszélt, hogy 2006. október 23-án sem akart mást a radikális harcos és a higgadt igaz magyarság. Morvai Krisztina szerint a magyar nemzet igazságkeresése és igazságkövetelése vérmérséklettől függően nyilvánul meg, vagy a harcos radikalizmusban, vagy a higgadt, racionális elemzésben. Hangoztatta: a Jobbik feladata, hogy a kettőt összekötve összehozza a magyar nemzetet.

Balczó Zoltán alelnök pártja programjáról szólva arról beszélt, a Jobbik továbbra is képviselni fogja a termőföld magyar kézben tartását, mert ez szerinte nem oldódott meg. Úgy vélte, az államadósságról ki kellene mondani, hogy az visszafizethetetlen. Hozzáfűzte: azért, mert az IMF-hitelt vissza tudta fizetni a kormány egy államkölcsön-megújítással, nem jelenti azt, hogy Magyarország megszabadult volna az államadósságtól. A globális világból való kitörés nem lehetséges, ha az államadósságot tovább cipeljük – elentette ki.

Hangsúlyozta: a Jobbik nem antiszemita párt, a jelzőt hiába aggatják rájuk. „Nem, nem vállaljuk, mindig fogunk ellene küzdeni” – mondta. De ez nem jelenti azt, hogy ne vállalnák például a közel-keleti konfliktus kapcsán kimondani azt, hogy „ami a Gázai övezetben történt, az népirtás volt”, ahogy azt izraeli politikusok és értelmiségiek is tették – fűzte hozzá. Közölte, a Jobbik „empatikus a zsidóság vészkorszakbeli áldozatai iránt”, azt azonban helytelennek tartják és nem fogadják el, hogy az áldozatokért a felnövekvő generációkat bűntudatban tartsák.