Hatéves börtönbüntetése után szabadult Zuschlag János a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet épületéből Kecskeméten
A 2013. szeptember 18-án Kecskeméten szabaduló Zuschlag – egykori szocialista országgyűlési képviselő – bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntett és más bűncselekmények elkövetése miatt ült börtönben.
Frissítés (8:54):
Az egykori szocialista politikus a börtön kapuján kilépve nem nyilatkozott senkinek, beszállt egy rá várakozó BMW személyautóba, amely elvitte a helyszínről.
A Szegedi Ítélőtábla 2011. január 31-én hozott jogerős ítéletében másodfokon két és fél évvel mérsékelte az első fokon, az akkor még Bács-Kiskun Megyei Bíróságon kiszabott fegyházbüntetést.
Az elsőfokú eljárásban a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag Jánost 8 év 6 hónap börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra és a közügyektől való eltiltásra ítélte, amelyet a másodfok lényegesen enyhített, mert a vagyonelkobzást nem rendelte el a táblabíróság.
A Szegedi Ítélőtábla a volt politikust társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és annak kísérletében részben tettesként, bűnsegédként, illetve felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében, valamint felbujtóként elkövetett bűnpártolás vétségében mondta ki bűnösnek.
Az ítélet szerint Zuschlag János és társai civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert, összesen 75 millió forintos támogatásokat.
Az egykori MSZP-s országgyűlési képviselő büntetésébe beszámították az előzetes letartóztatásban eltelt időt.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Annyit súgunk, hogy az ügyvédei szerint a művelet jogszerű önvédelmi intézkedésnek minősült, és semmilyen összefüggésben nem állt a később kihirdetni kívánt hadiállapottal.
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
Az MSZP és az akkor az ország és az állam kulcspozícióit elfoglaló elitek hatalma nem a demokratikus rendszer legitimációjából eredt, hanem a diktatúra idején felhalmozott kulturális tőkéből.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
Hiszékeny Dezső tudatosan döntött úgy, hogy teret ad a választáson az ellenzéknek.
Új korszak köszöntött be a magyar sportban: a bizonytalanság helyét a racionális gazdálkodás veheti át a jövőben. A kilátásokról Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk.
Havasi Bertalan úgy fogalmazott, a miniszterelnök a választási ígéreteit nem akarja betartani, a felelősséget pedig a korábbi kormányra próbálja hárítani.
