Főiskolák lennének a néhány képzési területen regionális vagy több régióra kiterjedő, esetenként akár országos hatókörrel bíró intézmények, amelyek képzése inkább gyakorlatorientált. Saját szakterületükön esetenként kiemelkedő tudományos eredményeket is elértek, azonban képzési és tudományos profiljuk viszonylag szűk. A közösségi főiskolák a felsőoktatási intézmények alapjai lennének, lokális intézményként. Ezek az intézmények felsőfokú, diplomás szakembereket, óvónőket, védőnőket, tanítónőket képeznek a jelenlegi bachelor programokban.
Emellett a helyi gazdasági igényeknek, társadalmi funkcióknak megfelelő felsőfokú szakképzések indulhatnának. A főiskolák – a már meglévő képzési kínálatuk révén – helyet biztosítanának társadalmi mobilitási programoknak is. Ide tartozna tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekek mentorálása is. A felsőoktatási államtitkárság ezen intézmények megerősítésére fordítaná a 2014-20-as uniós támogatások egy részét. Azzal számolnak, hogy néhány főiskola megszűnhet, de nagyrészük megtalálja majd a helyét, feladatait az új rendszerben.
A tervek szerint a művészeti képzésben intézményalapú finanszírozás lenne. A kormány az intézményi férőhelyek finanszírozása helyett a jövőben közvetlenül a hallgatókat akarja finanszírozni a 2012-ben bevezetett állami ösztöndíjjal. A többi intézményt is új elvek szerint finanszíroznák 2014-től. A források 70 százaléka jutna hallgatói létszám és fenntartási, működési költség alapján az egyetemeknek, főiskoláknak, míg 30 százalék jutna a kutatás feltételeinek a megteremtésére. Azokban az intézményekben, amelyekben nem lenne elég forrás, mert kevés a hallgató, az első évben a hiány 80 százalékát, utána 50-60 százalékát, majd 20 százalékát finanszíroznák.