Tovább nőtt a magyar könnyűzene aránya a rádiókban és a CD-eladásokban az Artisjus adatai szerint. A rádiókban sugárzott magyar könnyűzene aránya negyedik éve növekedést mutat, 2012-ben meghaladta a 32 százalékot.
A trendet erősíti az egyébként jelentősen visszaeső lemezeladásokon belül növekvő magyar zenei arány, amely több mint 70 százalékos. A sorból csak az online zeneértékesítés lóg ki, ahol továbbra is visszaszorulóban vannak a hazai zenék ‒ olvasható az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, és felhasználási csatornánként ‒ rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás ‒ is mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat. Az egyesület adatai szerint két olyan zenefelhasználási csatorna van, ahol az elmúlt években alig változott a magyar zene aránya. A televíziós csatornákon 51 százalék körül hallhatunk hazai muzsikát, az élőzene területén pedig igen magas, 77 százalékos a magyar zenei alkotások szerepe.
A többi területen változások történnek. A médiatörvény 2011. január 1-től 35 százalékos magyar zenei kvótát írt elő a rádiók számára. Ennek megfelelően az országos csatornákon kivétel nélkül 35-36 százalék ez az arány. Az országos összesített adat azonban ettől valamivel elmarad, mivel a helyi rádiók mentesültek a kvóta alól, és több ‒ különösen fiataloknak szóló ‒ rádiócsatorna alig játszik magyar zenét.
A másik mozgásban lévő terület a CD-k értékesítése, amely az utóbbi 10-15 évben folyamatosan csökken. Ez a trend a magyar zenéket éppúgy érinti, mint a külföldieket. A magyar vásárlók azonban a szűkülő piacon évek óta egyre nagyobb arányban fordulnak inkább a hazai előadók felé. A jelentés kiemeli: egyrészt a CD-értékesítés fontos helyszínei lettek a koncertek, másrészt a CD-vásárlással a rajongók kifejezik támogatásukat, megbecsülésüket a művészek iránt. A 2011-es mintegy 62 százalék után tavaly az értékesített könnyűzenei hangfelvételek több mint 70 százaléka hazai alkotás volt.
Az adatok azt mutatják, hogy a Magyarországon nemrég elindult legális online zeneszolgáltatási piacon drasztikusan csökkent a hazai zenék tere, 2012-ben a letöltött zeneszámok között alig haladta meg arányuk a 15 százalékot. „Ennek egyik oka az lehet, hogy a magyar zeneiparban a nagy lemezkiadók szerepe jelentősen csökkent, és az önmagukat menedzselő előadók, kis kiadók kínálata még nem szerepel kellő számban az online zeneáruházak ajánlatai között” ‒ áll a közleményben.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az Állami Számvevőszék elnöke három fotót posztolt.
A beszélgetés személyes hangon, bakelitlemezek és stadionrock-emlékek mentén bontakozik ki, majd fokozatosan eljut a magyar közélet legélesebb vitáiig.
Mintha felhőkön járna ő is és a zenéje is: tele van ellentmondásokkal, miközben egy másik, igazibb valóság szűrődik át rajta. Nagy Dénes Kurtág-töredékek című dokumentumfilmje a főszereplőjétől függetlenül is csodálatos alkotás. Interjúnk a rendezővel.
Nagy Dénes túlzás nélkül az utóbbi évek egyik legjobb moziját készítette el a kortárs klasszikus zene világhírű magyar zsenijéről, akiért a föld minden pontjáról Budapestre zarándokolnak a tanítványok.
Az idén harmincéves intézmény küldetéséről, a kortárs zene helyéről és a napokban százéves Kurtág Györgyről beszélgettünk.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
Versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
