Különösen sajátságos büntetést kapni azért, mert Kristóf csúnyán beszél a nőkkel éppen egy olyan napon, amikor a Parlamentben egy képviselő egy képviselőtársával – történetesen egy nővel – szemben éppen olyan hangot enged meg magának, amelyet minden jóérzésű ember elítél.
„Az RTL Klub úgy döntött, hogy bíróságon támadja meg a Médiatanács határozatát, amellyel több, mint 14 millió forintra büntette társaságunkat az Éjjel-Nappal Budapest című műsorunk miatt.
A Médiatanács határozatában arra hivatkozik, hogy „összhatásában értékelte az alkotásokat”, miközben összesen két epizódot említ. Nem hisszük, hogy magyarázatra szorulna, hogy egy naponta jelentkező műsor esetében értelmetlen két epizódból következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy hogyan ábrázolja a sorozat „Kristóf és a nők” vagy „Hanna és szülei” kapcsolatát.
Számtalan irodalmi művet találhatunk ugyanis, amelyben a szereplők viszonya változik, személyiségük fejlődik. Ha ezekből a művekből kiragadnánk egy-egy fejezetet és csak azokat vizsgálnánk, nyilvánvalóan rossz elemzések születnének. Az Éjjel-Nappal Budapest rendszeres nézői biztosan nem gondolják azt, hogy Kristóf első hónapokban látható viselkedését bárki pozitív példaként mutatta be, ahogy Hanna kamaszkori kicsapongásai sem jelenthetnek követendő példát. Nem vitatás azonban, hogy mindkét magatartás, sőt, az Éjjel-Nappal Budapest konfliktushelyzetinek többsége a társadalomban létező jelenség. Mint ahogy létezik alkohol- és drogfogyasztás is, ezeknek a problémáknak az ábrázolása, a személyes sorsokra gyakorolt negatív hatás bemutatása pedig nem megy anélkül, hogy magát a helyzetet bemutatnánk.
Különösen sajátságos büntetést kapni azért, mert Kristóf csúnyán beszél a nőkkel éppen egy olyan napon, amikor a Parlamentben egy képviselő egy képviselőtársával – történetesen egy nővel – szemben éppen olyan hangot enged meg magának, amelyet minden jóérzésű ember elítél.
Érdekesnek tartjuk a Médiatanács értékelését a „Kristóf ügyben” abból a szempontból is, hogy mint fogalmaznak, Kristóf viselkedésére „az ellenpontozás csak verbálisan következett be, a tettek szintjén nem”. Azonkívül, hogy ez a sorozatban egyszerűen nem felel meg a valóságnak (Szandi például kirúgja a lakásából Kristófot), furcsa lenne, ha minden esetben „tettek követnének” verbális konfliktusokat, azaz minden családi vita válással, költözéssel végződne. Nem hisszük, hogy valóban ez lenne a Médiatanács kívánsága, vagy akár valóságképe.
Az RTL Klub mindig, minden fórumon jelezte, hogy az Éjjel-Nappal Budapest fikció, így furcsának tartjuk a Médiatanács azon kifogását, hogy a nézői panaszokból az derül ki, hogy a nézők ezzel nincsenek tisztában. Nem hisszük, hogy néhány panaszos tévhitéből általános következtetést lehetne levonni a nézők összességére vonatkozóan. Ráadásul mindenki előtt ismeretesek azok az esetek, amikor egyes nézők más művek esetében is valóságnak tekintették a fikciót (pl. gyűjtés Isaura felszabadítására a Rabszolgasors című sorozat, vagy a vak Esmeralda szemműtétjére az azonos című telenovela sugárzásakor). Álláspontunk szerint a médiaszolgáltató ezekben az esetekben csak akkor lenne felelős, ha eltitkolná ezen művek fikciós voltát. Mi ezt nem tesszük: a sorozat végefőcímében minden nap láthatók a karakterek valódi nevei is. Ennél egyértelműbben hogy lehetne jelezni, hogy fikcióról van szó?
Érthetetlen a Médiatanács azon hivatkozása is, hogy több jelenet azért „különösen problematikus, mert főszereplője maga is kiskorú”. Képzeljék el, ha a tinik problémáiról, problémás viselkedéséről úgy beszélnénk, azt úgy mutatnánk be, hogy a jelenetben Hannát nem egy tinédzser, hanem egy felnőtt korú személy játszaná. Az Éjjel-Nappal Budapest a Berlin Tag&Nacht magyar változata, amely Németországban az RTL 2-n minden hétköznap este 7-kor látható, pedig a magyar és a német médiaszabályozás – a törvény betűjének szintjén – a kiskorúak védelmével kapcsolatban nagyon hasonló. Ennek ellenére a szakmai közvéleménynek már tavasszal, a Média Hungary konferencián konkrét példákkal illusztrálva bemutattuk, hogy a magyar változatban éppen a Médiatanács által problematikusnak tartott szexualitással kapcsolatos jeleneteket hogyan finomítjuk, tesszük kevésbé explicitté. Sajnáljuk, hogy a Médiatanács ezt nem vette figyelembe, ahogy különösen aggasztónak és szimbolikusnak tartjuk, hogy döntésüket éppen a Médiatanács új elnöke megválasztásának napján hozták.
Az is árulkodó, hogy miközben az Éjjel-Nappal Budapest megbüntetett epizódjai a Médiatanács szerint károsak a kiskorúak személyiségfejlődésére, a Médiatanács saját honlapján pozitív példaként említi a 12-es korhatárbesorolásra a Duna tv műsorát, amelyben kisípolás nélkül hallható a buzi, a „kommunista kurva” kifejezés. Persze lehet, hogy úgy gondolták, hogy azért 12-es, mert mindez nem marad megtorlás nélkül: a jelenetben a tanár ugyanis egyszerűen pofon vágja a gyereket.
A video a következő oldalon érhető el:
http://nmhh.hu/video/2108/Tudod_hol_a_hatar__beszelgetes_a_televizios _korhatarkarikakrol
A fent említett jelenet 03:25-nél, az értékelés 08:55-nél található.”
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Folytatódik a csörte.
A közösségi médiából folyamatosan kinyerhető információ azonnali rálátást adhat a felhasználók tapasztalataira.
A Maxima legújabb adásában Szalai Zoltán, a Mandiner hetilap főszerkesztője és Frei Tamás újságíró és író beszélgetett a média jelenlegi állapotáról, a hitelesség válságáról és a globális politikai kihívásokról.
„Magyarország megfosztja polgárait a tényalapú újságírástól” – mondta az ukrán külügyminisztérium szóvivője.
Két lehetséges magyarázat létezik.
Mező Gábor egyetlen képpel és néhány ironikus szóval kommentálta Aranyosi Péter balhés fellépését a Puzsér-féle tüntetésen.
