A külhoni magyar közösségek megmaradásának, kapcsolattartásának elősegítésére alakult Határon Túli Magyarságért Alapítvány tevékenységével ismerkedett az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága Pécsett pénteken.
Bokor Béla, a tavaly fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő alapítvány elnöke beszámolójában azt mondta, hogy az általuk szervezett konferenciákkal, továbbképzésekkel, a Kárpát-medence szakrális értékeinek összegyűjtésével, határ menti kapcsolatok építésével, továbbá a péntektől már 22. alkalommal sorra kerülő Határon Túli Magyarok Fesztiváljával hozzájárultak a magyar nyelv, a külhoni magyar értékek megőrzéséhez.
Aktivizálták, bizonyos helyeken pedig életben tudták tartani a külhoni magyar közösségek kulturális tevékenységét, segítették összetartásukat, a mindennapokban való helytállást – jegyezte meg. Bokor Béla kitért arra is, hogy programjaikon az elmúlt két évtizedben mintegy húszezer ember vett részt, a külhoni magyar művészeti csoportok előadásait, produkcióit több tízezer ember látta. A pályázati forrásokból működő alapítvány elnöke a terveikről elmondta, hogy szeretnék tovább erősíteni külhoni kapcsolataikat, és bíznak abban, hogy tevékenységüket az állam anyagilag is támogatni fogja.
Potápi Árpád, a bizottság fideszes elnöke az MTI-nek hangsúlyozta: egyre többen ismerik meg az elmúlt években elért nemzetpolitikai fordulat sarokköveit. „Ennek a legszimbolikusabb állomása a kettős állampolgárság bevezetése” – jegyezte meg. Utalt rá, hogy az állampolgársági kérelmek száma mára elérte a félmilliót. A politikus hangsúlyozta, hogy a bizottság az identitás megőrzése, a határon túli magyar közösségek segítése mellett e folyamatot, valamint az előzetes regisztráció támogatását tekinti egyik legfontosabb feladatának. „Jó lenne, ha minél többen élnének jogaikkal, és részt tudnának venni a jövő évi választásokon” – mondta.
Hoppál Péter, a bizottság fideszes tagja arról szólt, hogy a grémium a kihelyezett üléseivel akarja felhívni a figyelmet azokra helyekre, ahol sokat tesznek a párbeszédért. „A bizottság járt már Erdélyben, Kárpátalján, és a pécsi ülése után készül a Felvidékre és a Vajdaságba is” – fűzte hozzá. A képviselő szerint a bizottság a pécsi látogatásával arra is rávilágít, hogy a város életében nemcsak az itt élő nemzetiségek, hanem a Határon Túli Magyarok Fesztiváljának köszönhetően a külhoni magyarok kultúrája is szerephez jut.
Szili Katalin, a bizottság független tagja úgy vélte: kevés olyan, a Határon Túli Magyarságért Alapítványhoz hasonló szervezet van Magyarországon, amely a rendszerváltás után egy asztalhoz tudta ültetni a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőit. „Az állampolgárság megadásával, a választójog biztosításával új szintre lépett a Kárpát-medencei magyarság élete, de vannak dolgok, amikről ezen túl sem szabad megfeledkezni: ez az oktatás, a kultúra, a hagyományaink őrzése, amiben a civileknek a jövőben is különleges szerep jut” – fogalmazott.