A Költségvetési Tanács a magasabb kiadások mellett is elérhetőnek tartja a GDP-arányos hiánycélt, de figyelmeztet a növekvő kockázatokra, és fokozott gazdálkodási fegyelmet tart indokoltnak.
A kormány szombaton nyújtotta be az idei büdzséhez módosításait, amelyek összesen 171 milliárd forinttal növelik a költségvetés központi alrendszerének hiányát, az uniós módszertan szerinti hiánycélt ugyanakkor vélhetően nem veszélyeztetik. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat alapján a 2013-as költségvetés bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege 16 376 milliárd forintra nő, így a tervezett hiány 1050 milliárd forintra emelkedik.
A Költségvetési Tanács véleményében emlékeztet rá, hogy a kormány a módosítással biztosítaná egyebek mellett a Takarékbank feltőkésítéséhez szükséges 100 milliárd forintot, valamint az E.ON SE hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárláshoz szükséges 71 milliárd forint költségvetési fedezetét, az EU Önerő Alap keretének 20 milliárdos megemelését és a pedagógus béremeléshez szükséges 32,5 milliárdos forrást. A kormány további 11 milliárd forinttal emelné meg a Felsőoktatási Strukturális Alap előirányzatát, és 84 milliárddal mérsékelné az Országvédelmi Alap előirányzatát.
A tanács véleménye szerint a változatlan árfolyamon számított GDP-arányos bruttó államadósság várhatóan csökken 2013 végére az egy évvel korábbihoz képest, tehát az adósságszabály teljesül. Ugyanakkor a csökkenés mértéke szerény, és a költségvetési hiány mellett az adósságkezelési folyamatok és a nominális GDP alakulása is befolyásolhatja, így e tekintetben is érezhetők kockázatok a testület szerint.
Az indoklásban kifejtik azt is: a célként kitűzött ESA-egyenleg elérhető akkor, ha a makrogazdasági pálya az év egészében stabil marad, a kiadások felett feszes kontrollt gyakorol a kormányzat, és a bevételek a vártnak megfelelően alakulnak, ideértve az évközi kormányzati intézkedések miatti többleteket is. Ezek eredményeképp az államadósság-szabály is teljesülhet - írják.
A tervezet a kormány számításai szerint a költségvetés pénzforgalmi hiányát 171 milliárddal növeli, az Országvédelmi Alap előirányzatát pedig 84 milliárddal csökkenti, ami közel 250 milliárddal emeli az államadósságot ahhoz a helyzethez képest, mintha az alap jelenlegi, 400 milliárdos előirányzata változatlan maradna. Ez, a GDP 0,8 százalékát meghaladó összeg a KT szerint már jelentősen befolyásolja az államadósság-szabály teljesülését egy olyan helyzetben, amikor azt más tényezők ( a tervezettnél mérsékeltebb gazdasági növekedés és lényegesen alacsonyabb infláció) is veszélyeztetik. Ezért a tanács felhívja a figyelmet: már korábban is jelezték, hogy államadósság-szabály számítási módszerének felülvizsgálata indokolttá vált.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Az Országgyűlésnek benyújtott 2025. évi költségvetés kiemelt tétele továbbra is a családok támogatása
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
