Közölte, hogy az állam alapvetően a szabályozórendszeren keresztül vállal szerepet. Amikor a miniszterelnök a lakossági szolgáltatások nonprofittá tételéről beszél, akkor azt a szabályozókon keresztül el lehet érni – mondta. Példaként Franciaországot és Dániát említette, ahol azonos szolgáltatók tevékenykednek, és el kell fogadniuk az ottani állami szabályozószerepet. „Nyilván senki nem örül annak, ha eddig keresett tíz egységet, ezentúl pedig három egységet fog keresni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy azt az adott cég dönti el, hogy ez a három egység elégséges-e számára.
A közműcégek nonprofittá történő átalakításáról szólva kitért arra is, hogy az állami tulajdonszerzésnek nem szükségszerű következménye a nepotizmus, azaz hogy a döntéshozók a rokonaikat vagy ismerőseiket részesítsék előnyben. Hozzátette: ez is a szocializmusból „maradt ránk”. Kijelentette: az állami tulajdon csak a tulajdonlást, és ezen keresztül a célokba való beleszólást jelenti, az operatív irányítást ugyanolyan piaci menedzsment végzi, mint bárhol máshol.
A rezsicsökkentésről elmondta: a gáz, villany és a távhő mellett a szénre vagy a tűzifára is gondolni kell, ami számos családnak szolgáltatja az energiát télen. A miniszterelnök is utalt arra, hogy a kormánynak át kell gondolnia, hogy ezeken a területeken milyen beavatkozásra van lehetőség. Hozzátette: az elmúlt három évben évente több mint 2 milliárd forint értékben nyújtott támogatást a kormány az önkormányzatokon keresztül bevezetett ingyenes tűzifaprogramban. Felhívta az érintettek figyelmét erre a lehetőségre, mivel tavaly a rászorultak csak 63 százalékát hívták le a támogatásnak. A magyar erdők jelentős része állami tulajdonban van, az állami erdészetekben lévő faanyag töredékéből meg tudják oldani a szociális tűzifa ellátást – mondta Giró-Szász András.