Barroso: Vannak értékek, amik nem képezik alku tárgyát

Erős mechanizmusra van szükség az Európai Unió alapelveinek védelmében – szögezte le szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott évértékelő beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. „Vannak bizonyos értékek, amelyek nem képezik alku tárgyát, és amelyeket az EU-nak és tagállamainak mindig meg kell védeniük” – hangsúlyozta a portugál politikus.

Hozzátette: a bizottság közleményben fogja tudatni, hogyan képzeli el azt az eszközt, amellyel a bizottság felléphet az alapértékek, így a jogállamiság védelmében is, amelynek érdekében az egész EU létrejött. Ez nem jelenti a nemzeti szuverenitás vagy a demokrácia korlátozását, a mechanizmusnak a tagállamok egyenlőségének elvén kell alapulnia, s csak akkor léphet működésbe, előre lefektetett szempontok alapján, ha komoly, rendszerszintű fenyegetés leselkedik a jogállamiságra – fejtette ki Barroso.

Emlékeztetett rá, hogy már tavaly évértékelőjében is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy legyen egy köztes eszköz az atomfegyvernek nevezett 7. cikk, valamint a politikai meggyőzés és a szakpolitikákat érintő kötelezettségszegési eljárások között. Barroso szerint a közelmúlt tapasztalatai ezzel kapcsolatban azt is megmutatták, hogy a bizottság alkalmas a független és objektív döntnök szerepére, a részleteket pedig ezen tapasztalatok alapján dolgozzák majd ki Brüsszelben.

A bizottság elnöke beszédében az európai parlamenti választásokról is szót ejtett. Azt mondta, nyolc hónap múlva kiderül, mit gondolnak Európa polgárai az elmúlt öt év eredményeiről. Barroso szerint a választáson felül kell emelkedni a tagállami ügyeken. „Eljött az idő, hogy azok, akik a szívükön viselik Európa ügyét, politikai, ideológiai és nemzeti hovatartozásuktól függetlenül letegyék a voksukat Európa mellett. Ha mi nem tesszük meg, másoktól sem várhatjuk el ugyanezt” – hangsúlyozta Barroso.

Leszögezte: az európaiság eszméjének meg kell haladnia a gazdaság témakörét. Jóval többek vagyunk, mint egy piac – fogalmazott Barroso, aki szerint az európaiság az európai társadalom alapjaihoz nyúlik vissza. „Ez az értékekről szól, hangsúlyozom, az értékekről. (Az európaiság) a politikai, társadalmi és gazdasági mércékbe vetett határozott hiten alapul, amelyek a szociális piacgazdaságban öltenek testet” – magyarázta a portugál politikus.

Barroso annak a véleményének is hangot adott, hogy a javuló gazdasági helyzetben a legnagyobb fenyegetést a politikai kockázat jelenti, a stabilitás vagy az elkötelezettség hiánya. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ha kétségek merülnek fel egy kormánynak a reformok iránti elkötelezettségével kapcsolatban, azt a piacok azonnal megbüntetik, míg a meggyőző és erőteljes lépések jelentős és azonnali pozitív hatással járnak – hangoztatta.

„Az állampolgárokat nem lehet szép beszédekkel és ígéretekkel meggyőzni, konkrét eredmények sorát akarják látni. Meg kell mutatnunk nekik, mennyi problémát oldott meg Európa, amely nem a problémák forrása, hanem a megoldás része” – húzta alá José Manuel Barroso.

A politikus az Európai Uniót békeprojektnek nevezte, s egyúttal emlékeztetett: jövőre lesz száz éve, hogy kitört az I. világháború, amelyet katasztrófának nevezett. Barroso szerint Európa tette lehetővé, hogy az egykori ellenségek ma egy asztalnál ülnek, és közösen hoznak döntéseket. Kiemelte: a kontinensen korábban soha nem volt olyan hosszú békés időszak, mint az Európai Gazdasági Közösség megalakulása óta.

Mindazonáltal Barroso arra is kitért, hogy szerinte nem kell mindent uniós szinten megoldani. „A szubszidiaritás elve számomra nem pusztán technikai koncepció, hanem demokratikus alapelv” – jelentette ki. Szerinte az EU-nak azokon a területeken van tennivalója, amelyeken az uniós szabályozás hozzáadott értéket tud teremteni. Ahol nem ez a helyzet, abba nem kell beavatkozni. „A haszontalan törvények ártanak a szükségeseknek” – idézte Barroso Montesquieut, majd kijelentette, hogy igenis vannak olyan kérdések, amelyek nagyobb integrációt, nagyobb egységet követelnek. A végcél a politikai unió kell, hogy legyen – szögezte le a portugál politikus.

A továbbiakban kifejtette: vannak, akik szerint Brüsszel túl sok hatalmat ragadott magához, és országaik egy gyengébb Európával erősebbek lennének. Szerinte azonban akiknek nem tetszik a mostani EU, azoknak nem kell hátat fordítaniuk az együttműködésnek, hanem változtatniuk kellene az unión, hogy jobb lehessen. „Az Európai Unió nem idegen hatalom, hanem az európai intézmények és tagállamok demokratikus döntésének eredménye” – húzta alá José Manuel Barroso, aki a választások előtt utolsó alkalommal mondott évértékelő beszédet az Európai Parlamentben.

Joseph Daul, az Európai Néppárt frakciójának vezetője szerint a választáson nem a jobb- és a baloldal csap majd össze, hanem az Európáról alkotott víziók. A francia politikus szerint a hagyományos politikai viták csak a nacionalizmus erősödéséhez vezetnének, amit szerinte el kell kerülni.

A szocialista képviselőcsoport vezetője, az osztrák Hannes Swoboda szerint egyesek vélekedésével ellentétben nem szabad törölni az uniós szerződésből az egyre szorosabb egységre utaló részt, olyan Európára van szükség, amely képes megvédeni magát. Nem térhetünk vissza a nacionalizmushoz és az idegengyűlölethez – jelentette ki Swoboda.

A liberális Guy Verhofstadt szerint az EP-választás az euroszkepticizmus és az Európa-pártiság megméretése lesz. A volt belga kormányfő reméli, hogy az utóbbi fog győzedelmeskedni.