Újabb büntetőeljárás indult a romagyilkosságok kapcsán

Fazekas Géza közleményében azt írta: az ügyészség a roma-gyilkosságokhoz kapcsolódóan, de az alapügyet nem érintve, teljes körű iratvizsgálatot folytatott. Ennek eredményeként rendelte el augusztus 16-án ismeretlen tettes ellen a nyomozást. A szóvivő a nyomozás sikeres lefolytatásának érdekére hivatkozva további információt nem közöl az ügyről. Azt azonban rögzítette, hogy ez az eljárás nem érinti a korábban hamis tanúzás miatti bírósági feljelentést, továbbá a rendőrség által a napokban ‒ rablás miatt ‒ elrendelt nyomozást.

Még 2011 májusában a Katonai Főügyészség arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nem merült fel olyan adat, amelynek alapján vizsgálatot kellett volna indítaniuk a roma-gyilkosságokkal kapcsolatban. Az MTI akkor azért kereste a főügyészséget, hogy a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti munkacsoport a gyanúsítottak elfogása után lefolytatott vizsgálatában 2009-ben a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek személyi és politikai felelősségét is megállapította. A ténymegállapító jelentés rámutatott: az általuk feltárt hiányosságok, mulasztások, kötelezettségszegések miatt szükségesnek tartják, hogy ne csak a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, hanem a katonai főügyész is folytasson eljárást.

Az MTI ugyancsak még 2011-ben számolt be arról, hogy a támadássorozat másodrendű vádlottja, Kiss István még titkosszolgálati megfigyelés alatt állt, amikor a vád szerint testvérével és egy korábbi szkinhed társával rátámadtak a galgagyörki és a piricsei lakóházakra.

A Honvédelmi Minisztérium augusztus 13-án azt közölte, a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások voltak a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). A titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a negyedrendű vádlottal a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is eltitkolták.

Csontos István negyedrendű vádlott sofőrként vett részt az utolsó két gyilkosságban. A Magyar Nemzet augusztus 13-án azt írta, hogy a férfi katonaként szolgált, és ezalatt a KBH beszervezte. A lap szerint az ő tartótisztje, aki jelenleg is a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat állományában van, felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot a beszervezett férfival, ezért a bíróság hamis tanúzás miatt feljelentette.

Az MTI szerdán számolt be arról, hogy újra nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda a gyilkosságokkal összefüggő besenyszögi rablás ügyében. A romagyilkosságok ügyében augusztus 6-án hozott nem jogerős ítélet három vádlott (Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlott) terhére rótta a 2008 márciusában elkövetett besenyszögi fegyverrablást, ahol a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket egy hivatásos vadásztól. A bíróság kimondta: ennél a bűncselekménynél a három vádlott mellett egy negyedik, mindmáig ismeretlenül maradt ember is közreműködött gépkocsivezetőként.

A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, míg Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházra ítélte. A gyilkosságsorozatban hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett.