Konjunkturális látszatpolitikai lépésnek tartja a román külügyminisztérium azt, hogy Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét.
A román külügyminisztérium pontosításokat fűzött csütörtökön ahhoz a hírhez, hogy Németh Zsolt szóbeli jegyzékben utasította vissza és cáfolta Titus Corlatean román külügyminiszter marosfői kijelentését, amely szerint a nemzeti összetartozásról szóló törvény „a Versailles-i békerendszer megkérdőjelezését” célozná. „Titus Corlatean álláspontja nem új és nem kellene meglepnie a magyar felet. Ez a jogszabály nyilvánvalóan a trianoni békeszerződés úgymond igazságtalan jellegét akarja napirenden tartani, amit Románia nem tud méltányolni” – mutatott rá a bukaresti külügyi közlemény.
A román külügyminiszter csütörtök este a Digi24 hírtelevízió élő műsorában kifejtette: aránytalannak érzi, hogy Traian Basescu államfő hétfői váratlan kirohanására Budapest nagyon visszafogottan, míg az ő évek óta hangoztatott álláspontjára sokkal határozottabban reagált. Corlatean szerint az azonos politikai családhoz tartozó román államfő és magyar miniszterelnök valójában továbbra is jól megértik egymást, kölcsönös szolgálatokat tesznek egymásnak, egymás szavazóbázisát erősítve a nacionalista retorikával.
A szociáldemokrata politikus előző nap a 11. Marosfői Nyári Egyetemen bírálta a román elnököt, ugyanott, ahol hétfőn Basescu azt mondta: Románia vezető szerepet fog vállalni „Budapest rendreutasításában”, mert Magyarország az „instabilitás tűzfészkévé” vált a kisebbségi kérdésben. Basescu a külhoni románságnak szervezett székelyföldi fórumon úgy vélekedett a „magyar politikai elit” részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről, hogy ezek túllépték az illendőség határát, s ez többé nem ismétlődhet meg.
A „szélsőséges nézeteket terjesztő” erdélyi magyar nyári táborok betiltását csütörtök esti tévéinterjújában Corlatean is lehetségesnek nevezte, de szerinte ez az igazságszolgáltatás dolga. A román diplomácia vezetője a romániai magyarság autonómiaigényére is kitért, amelyet megalapozatlannak nevezett. Szerinte autonómiák csak kivételként működnek néhány európai országban, de úgy vélte, Romániában semmi szükség rá, hiszen a magyarok nincsenek kizárva a hatalomból: részt vesznek a helyi, megyei és olykor az országos döntéshozatalban is.
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Fordulat történt az uniós rangsorban.
Több mint félmillió volt mezőgazdasági dolgozó juttatásánál negyvenszer többet kapnak.
Kritikus állapotban van.
A számok bizony nem hazudnak.
Ennél nagyobb bók aligha kell...
Háromévesen lovagolni tanult, hatesztendősen hadi táborokban nevelkedett, nem sokkal később pedig csaknem portyázó törökök áldozata lett. Ilyen volt II. Rákóczi Ferenc kisgyermekkora!
Ez a demokrácia csődje – figyelmeztetett Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt főtitkára.
