Közösségi főiskolák nyílhatnak

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkárral a Magyar Nemzet készített interjút, amelyben a közösségi főiskolákról is kérdezték. Ennek kapcsán Klinghammer kijelentette: „A közösségi főiskolán kétéves a képzés, és a végén felsőoktatási szakképzést adna a hallgatónak. Ide azok jelentkezhetnének, akiknek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szorgalmasak és szeretnének tovább tanulni. A közösségi főiskolák elvégzésével nagyon jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet belőlük. Ez az intézménytípus lenne a piramis alja”.

A HVG összefoglalójából kiderül, hogy az államtitkár szerint a felsőoktatás átstrukturálása nyomán a nemzeti tudományegyetemek (a debreceni, a szegedi, a pécsi és a budapesti ELTE) oktatnák majd a legtöbb szakot. Ezeken lesz majd több kar, mesterképzés és doktori iskola is. A szakegyetemeknek nevezett intézmények (pl. SOTE, BME, Miskolci Egyetem) minőségileg ugyanazt a színvonalat képviselik majd, csak kevesebb karral. A főiskolák viszont csak alapképzést indíthatnak majd, illetve kivételes esetben mesterképzést is, ha az adott főiskola „ha tényleg meg tudja ütni a kellő szintet”. Az új rendszerben a közösségi főiskolák jelentenék majd a legalsóbb szintet, de ezek is indíthatnak majd alapszakos képzéseket.

A tervekről Klinghammer elmondta, hogy szeptemberre lesznek kész az elvek lefektetésével, de a teljes átalakításhoz két-három évre lesz szükség.